Egy magyar egyetem került fel a Times Higher Education friss rangsorára

A Times Higher Education (THE) Young University Rankings listájára a világ legjobb - 50 éves vagy annál újabb - egyetemei kerültek fel.

  • Tóth Alexandra

A rangsort ugyanolyan szempontok alapján állították össze, mint a THE világranglistáját, csak a súlyozás változott. Vagyis nézték többek között az oktatás minőségét, a kutatásokat, illetve a nemzetköziséget is. A 2021-es listára összesen 475 felsőoktatási intézmény került fel.

Az összesített listára egyetlen magyarországi egyetem került fel: a Szent István Egyetem (amely február 1-je óta Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven működik) a 351-400. helyen végzett, ezzel kicsit hátrébb csúszva a tavalyi 301-350. helyről. Az intézménynél alapítási évként a THE a 2000-et tünteti fel, persze jóval régebb óta zajlik oktatás a gödöllői egyetemen, ám a Szent István Egyetem valóban 2000-ben jött létre a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, valamint az Ybl Miklós Műszaki Főiskola integrációjával.

A ranglista élén a szingapúri Nanyang Technological University áll, amelyet a franciaországi Paris Sciences et Lettres – PSL Research University Paris és a hongkongi The Hong Kong University of Science and Technology követ.

Érdekesség, hogy az összesített top 10-es listán három dél-koreai egyetem is szerepel. A legtöbb felsőoktatási intézmény az Egyesült Királyságból került fel a rangsorra : összesen harminchét. De India és Spanyolország is szép számmal képviseli magát - az előbbi országból 34, az utóbbiból 33 egyetem ért el helyezést az idei rangsorban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.