Az akadémikusok is tiltakoznak az egyetemi átalakítások ellen

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma is tiltakozik az egyetemek alapítványi fenntartásba kényszerítése ellen, és mindent megtesznek az ehhez köthető visszaélések feltárásáért is.

  • Eduline

Az MTA elleni kormányzati támadás kivédésére létrejött Akadémiai Dolgozók Fóruma közleményében írja, az átalakítás láthatóan nem vezet a felsőoktatás minőségének javulásához, pedig ez lett volna az alapítványi egyetemek létrehozásának egyik alapvető célja.

A másik célkitűzés a nemzetközi rangsorok meghódítása volt, azonban az Európai Unió legjobb egyetemei állami fenntartásúak. Bár az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban a vezető egyetemek ugyan magánvagyon kezelésén alapulnak, de a Magyarországon kialakítani kívánt rendszernek ezekhez sincs köze - írják.

A fórum szerint a korábbi példákból jól látható, hogy

a manőverek célja az egyetemek állami ingatlanvagyonának magánkézbe való átjátszása.

Ahogy erről a legfrissebb értesülések szerint a Debreceni Egyetem esetében is szó van.

A tervezett átalakításokról az egyetemek hallgatóinak és dolgozóinak közvetlenül kellene dönteniük, minden részletre kiterjedő tájékoztatást követően - írják. A tájékoztatás azonban a legutóbb modellváltáson átesett egyetemek esetében nemhogy mindenre kiterjedő nem volt, sok esetben egyenesen elmaradt. A Színház- és Filmművészeti Egyetem például a sajtóból tudta meg, hogy náluk is modellváltás lesz. A Kaposvári Egyetemen pedig a parlament oldaláról értesültek a tervezett fenntartóváltásról, hivatalos tájékoztatást nem kaptak.

"A tájékoztatást pedig olyan alapos és nyílt elemzésnek kell követnie, amely kizárja, hogy pusztán hatalomtechnikai eszközökkel keresztülvitt, beláthatatlan következményekkel járó és elhamarkodott változtatásnak essen áldozatul a hazai felsőoktatás" - teszik hozzá az akadémikusok. A nyilvános vitákban és elemzésekben sem bővelkedik a rendszer. A Debreceni Egyetemen pár nap alatt, ellenszavazat és nyilvános tervek nélkül szavazták meg a modellváltást.

Szerintük a legracionálisabb döntés az lenne, ha "a kormány haladéktalanul felhagyna romboló intézkedéseivel", és nem hozna létre olyan fenntarthatatlan rendszereket, amelyeket a későbbiekben meg kell majd szüntetni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.