Úgy néz ki, a vidéki tudományegyetemen is előkerült a fenntartóváltás kérdése annak ellenére, hogy egy éve még azt nyilatkozták, szó sem lehet róla.
A hvg.hu információi szerint Gyenge Zoltán, az egyetem bölcsészkarának dékánja csütörtökön tájékoztatta a Kari Tanácsot arról, amivel a Dékáni Kollégium év elején összehívott rendkívüli ülésén felvetődött: kilátásban van egy esetleges fenntartói átszervezés. Tehát rövidesen mégis alapítványi fenntartásba kerülhet a Szegedi Tudományegyetem is, vélhetően a többi vidéki nagy egyetemmel együtt.
A lap úgy tudja, hogy Pécsett, Debrecenben is felvetődött a fenntartóváltás lehetősége. A vidéki tudományegyetemek alapítványi átvételének terve azonban váratlanul került elő.
A lap által felkeresett dolgozók úgy értelmezték a fórumon elhangzottakat, hogy az alapítványi fenntartás több pénzzel járna, de a dolgozók elveszítenék vele a közalkalmazotti státuszukat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere csütörtökön egyeztetett a szegedi egyetemi vezetőkkel Szegeden, ez az esemény nem volt sajtónyilvános, így azt sem tudjuk, hogy végül született-e döntés az alapítványi fenntartói kérdésben, vagy csak a részletekről tartottak megbeszélést. A minisztériumtól azonban eddig nem érkezett válasz.
Hol voltak korábban fenntartóváltások?
Az egyetemek közül elsőként a Corvinus Egyetem működését választották le az állami költségvetésről 2019 nyarán, majd több egyetem 2020 nyarán került az államtól alapítványi fenntartóhoz. Tavaly szeptemberben történt a Színház- és Filmművészeti Egyetem váltása is, melynek során többek között az egyetemi autonómia nyomtalanul eltűnt, és a vezetésre felállított alapítvány kuratóriuma az intézménytől teljesen függetlenül rendelkezik a SZFE működéséről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
