Úgy néz ki, a vidéki tudományegyetemen is előkerült a fenntartóváltás kérdése annak ellenére, hogy egy éve még azt nyilatkozták, szó sem lehet róla.
A hvg.hu információi szerint Gyenge Zoltán, az egyetem bölcsészkarának dékánja csütörtökön tájékoztatta a Kari Tanácsot arról, amivel a Dékáni Kollégium év elején összehívott rendkívüli ülésén felvetődött: kilátásban van egy esetleges fenntartói átszervezés. Tehát rövidesen mégis alapítványi fenntartásba kerülhet a Szegedi Tudományegyetem is, vélhetően a többi vidéki nagy egyetemmel együtt.
A lap úgy tudja, hogy Pécsett, Debrecenben is felvetődött a fenntartóváltás lehetősége. A vidéki tudományegyetemek alapítványi átvételének terve azonban váratlanul került elő.
A lap által felkeresett dolgozók úgy értelmezték a fórumon elhangzottakat, hogy az alapítványi fenntartás több pénzzel járna, de a dolgozók elveszítenék vele a közalkalmazotti státuszukat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere csütörtökön egyeztetett a szegedi egyetemi vezetőkkel Szegeden, ez az esemény nem volt sajtónyilvános, így azt sem tudjuk, hogy végül született-e döntés az alapítványi fenntartói kérdésben, vagy csak a részletekről tartottak megbeszélést. A minisztériumtól azonban eddig nem érkezett válasz.
Hol voltak korábban fenntartóváltások?
Az egyetemek közül elsőként a Corvinus Egyetem működését választották le az állami költségvetésről 2019 nyarán, majd több egyetem 2020 nyarán került az államtól alapítványi fenntartóhoz. Tavaly szeptemberben történt a Színház- és Filmművészeti Egyetem váltása is, melynek során többek között az egyetemi autonómia nyomtalanul eltűnt, és a vezetésre felállított alapítvány kuratóriuma az intézménytől teljesen függetlenül rendelkezik a SZFE működéséről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
