Komoly gondban vannak a tanárképzést indító egyetemek. Illetve ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe, előbb-utóbb világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők nagy része.
A kormány nemrég kezdeményezte Ternyák Csaba egri érseknél, hogy egyházmegyéje vegye át az egri Eszterházy Károly Egyetem fenntartását.
Az egyetem kikérte az oktatók véleményét - írja a hvg360 -, akik információik szerint hajlanak a fenntartóváltás elfogadására, legalábbis olyan garanciákat kértek támogatásuk feltételeként, amelyek nem tűnnek teljesíthetetlennek.
Az egri egyetemet – amelynek a pedagógusképzés az egyik fő profilja – fokozottan sújtja, hogy az osztatlan tanárképzés bevezetése óta egyre kevesebben jelentkeznek pedagógusnak. Több mint húsz meghirdetett alap- és osztatlan képzésből végül tíznél is kevesebbet sikerült csak elindítani, jelentkezőhiány miatt
Hogyan lesz újra népszerű a tanárképzés?
Az egyik út a pénz? A kormány már két éve is abban gondolkodott, hogy pályára állítási ösztöndíjat ad majd a végzetteknek, hátha ez is segít tanárnak megtartani őket. A köznevelési államtitkár azzal számolt, hogy 2022-től kell majd ezt a kormánynak meglépnie. De mi jöhet még szóba.
A fenntartóváltásról és a tanárképzések sorsáról szóló részletes beszámolót elolvashatjátok a hvg360-on.
Az Eszterházy Károly Egyetemen sem elképzelhetetlen a fenntartóváltás
Az egri egyetem rektora szerint elképzelhető, hogy a Corvinus-hoz és a SZFE-hez hasonló modellváltásáson esik majd át az intézmény.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
A közép- és emeltszintű matekérettségi feladatsorai és javítási-értékelési útmutatói már elérhetőek az Oktatási Hivatal oldalán.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
