Hét magyar egyetem is bekerült a THE részrangsoraiba

Mutatjuk, hogy melyek a legjobb orvosi-, mérnöki-, és fizikai képzést indító magyar egyetemek a Times Higher Education (THE) rangsorai szerint.

  • Eduline

A legjobb orvos- és egészségtudományi képzések

A Times Higher Education (THE) újabb tudományterületi világrangsort tett közzé, amelyben a felsorakoztatott 856 egyetem között négy magyar intézmény is megtalálható. A Semmelweis a tavalyi eredményéhez képest javított, a 300-400. helyről a 201-250. helyre tornázta fel magát. A Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem egységesen a 401-500. helyen végzett. Az utóbbi megtartotta a tavalyi helyét, az előbbi kettő viszont javított, ugyanis egy évvel ezelőtt a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is az 501-600. helyen szerepelt.

A listát idén is az Oxford vezeti, az első ötbe még a Harvard, a Cambridge, az Imperial College London és a Stanford fért be - ebben a sorrendben, ugyanúgy, mint tavaly.

Mérnöki képzéseket oktató intézmények listája

A THE a mérnöki képzéseket is rangsorolta, ide három magyar egyetemnek sikerült bekerülnie. A legelőkelőbb helyet - 601-800. - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem zsebelte be, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem pedig holtversenyben a 801-1000. kategóriába került. Az 1098 intézményt rangsoroló lista első helyét a Harvard érdemelte ki, amit az Oxford, majd a Stanford követ.

Fizikatudományi képzéseket tartalmazó rangsor

Ebbe a tudományterületi rangsorba összesen 1149 egyetem került be. A listában a matematikai és statisztikai, fizikai, csillagászati, kémiai, geológiai, környezettudományi, valamint a föld- és tengeri tudományi képzéseket nyújtó intézmények szerepelnek.

A magyar intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 401-500. helyen, a Szegedi Tudományegyetem az 501-600. helyen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig a 601-800. helyen végzett. Mindhárom egyetem megtartotta a tavalyi helyét. Ezzel szemben a Pécsi Tudományegyetem rontott: míg tavaly a 801+ kategóriába sorolták, addig idén csak az 1001+ kategóriába került be. A fizikai tudományi rangsort a California Institute of Technology vezeti, második helyen a Berkeley, harmadik helyen pedig a Stanford áll. A tavalyi első - a Princeton Egyetem - idén a negyedik helyre csúszott.

Hogyan állítják össze a részrangsorokat?

A THE a szakterületi rangsorok összeállításában hasonló módszereket alkalmaz, mint az egyetemi világranglista esetében. A rangsor összeállítói nézik például a tanárok és diákok arányát, a külföldi hallgatókat és a férfi-női arányokat is.

A szintén nemrég megjelent élettudományi rangsorban hat magyar egyetem is szerepel. Azt, hogy a Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem milyen helyen végzett, itt nézhetitek meg. A társadalomtudományi képzéseket rangsoroló listát pedig itt találjátok.

Mozgósított orvostanhallgatók szerint az egésznek van egy "katonai behívó jellege"

Miután bejelentették, hogy hamarosan még 200 mintavételi egységet állítanak be országszerte, a végzős egyetemistákat is mozgósították, azonban ők nem sok infót kaptak arról, mi lesz a feladatuk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.