Az SZFE bérszámfejtője elmondta, hogy egyáltalán nem szükséges az új kancellár jelenléte, és épületben tartózkodása ahhoz, hogy elutalják a béreket.
Tegnap írtunk arról, hogy Szarka Gábr, az SZFE új kancellárja bérvisszatartással fenyegeti a dolgozókat, arra hivatkozva, hogy a blokád miatt ez nem lehetséges.
“Abszurd”, hogy az egyetem kancellárjának az épületben kellene lennie ahhoz, hogy elutalja a dolgozók fizetéseit, mondta a Telexnek az egyetem bérszámfejtője, Varga Réka.
Varga Réka elmondta, hogy a bérszámfejtés szeptember 1-jétől, tehát mióta az egyetem alapítványi fenntartás alatt van, nem is az egyetemen zajlik, hanem egy külső cég csinálja. Miután ez a cég megcsinálta a bérszámfejtést, elektronikusan elküldik Varga Rékának, akinek mindent ellenőriznie kell, hogy az adatok helyesek-e. Ezután az egyetem bérszámfejtője szintén elektronikusan továbbküldi a kancellárnak jóváhagyásra, akinek Varga Réka szerint annyit is elég lenne visszaírni, hogy mehetnek az utalások.
Nem szükséges a kancellár jelenléte a bérek utalásához.
Szerinte az új kancellár elektronikusan is alá tudna írni, de ha mégis nagyon ragaszkodna ahhoz, hogy kézzel írjon alá, akkor “egy lezárható műanyag konténerben kiküldjük neki a papírokat”. Varga Réka szerint Szarka Gábor egyáltalán nem próbált meg ilyen jellegű megoldásokat találni arra, hogy a béreket megkapják a dolgozók.
Mikor pihenhetnek a nagyobb vidéki egyetemek hallgatói? Itt vannak az őszi szünetek dátumai
Mikor lesz az őszi szünet a vidéki felsőoktatási intézményekben? Mutatjuk a nagyobb egyetemek időpontjait.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
