Bármilyen formában is indul a félév, a kollégiumok szigorítanak

Felkészültek az egyetemi kollégiumok, hogy szeptembertől újra fogadják a hallgatókat - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline

A lap szerint bár lesznek speciális szabályok és óvintézkedések, a felvehető létszámokat nem csökkentik az egyetemek.

A Debreceni Egyetem azt közölte az oldallal, hogy az új tanévet a teljes, hivatalos férőhelyszámmal kezdik, ugyanakkor forgatókönyvük arra nézve, hogy mi legyen a külföldi hallgatókkal, mint írták, hosszú távra szobákat bérelnek az egyik helyi szállodában. Nyíregyházi Egyetemre is visszatérhetnek a külföldi hallgatók, és szükséges esetén gondoskodnak a hatósági házi karanténra kötelezett fiatalok elhelyezéséről.

A Soproni Egyetem már szigorúbb, Katona György oktatási rektorhelyettes azt mondta, hogy kéthetes karanténra köteleznek valamennyi külföldről érkező hallgatót. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) is új szabályokkal készül: a lakószobákon kívül a közös használatú területeken és a közösségi helyiségekben mindenki számára kötelező védőmaszk viselése, a liftekben egyszerre csak egy fő tartózkodhat és az épületekben mindenhol kérik a másfél méteres távolság megtartását - írják.

A férőhelyek számában nem tervez változtatást a Műegyetem, de például a vendégfogadást szigorúan szabályozzák. Az ELTE tervezett szabályairól itt írtunk korábban - ővárosban a kieső férőhelyeket a magánkollégiumi kapacitások bővítésével és olcsó albérleti lehetőségek biztosításával pótolják majd.

Azt, hogy mikor lesznek a beiratkozások itt, azt pedig, hogy melyik egyetemen tartanak gólyatábort itt gyűjtöttük össze nektek. Arról pedig, hogy milyen tanrendben indul az új félév itt olvashatjátok el a cikkünket.  

A kollégiumi szabályokra is hatással lesz a vírushelyzet közölte az ELTE

A járványhelyzet miatt a kollégiumokban is több változást vezetett be az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) - közölte az intézmény csütörtökön az MTI-vel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.