A brit és amerikai felsőoktatásban komoly fejtörést okozhat a járvány miatt kialakult helyzet, hiszen sok egyetem a külföldi hallgatóira és azok tandíjára támaszkodott első sorban.
Ahogy mi is megírtuk, a Cambridge-i Egyetem például nemrég bejelentette: szeptembertől nemcsak egy félévre, de egészen 2021 nyaráig áttér az online oktatásra. Persze nem mindenki tervez ilyen drasztikus lépéseket, az University College London (UCL) a tervek szerint a campust is kinyitja, hogy – a járványvédelmi szabályok betartása mellett – kiscsoportos foglalkozásokra, laboratóriumi gyakorlatokra is lehetőséget kínáljon.
De mi lesz az egyetemekkel hosszútávon?
Különösen a főként tandíjakból és nem állami finanszírozásból működő angolszász – így a brit, az amerikai, az ausztrál – intézmények kerülhetnek bajba, hiszen az utazási korlátozások miatt csökkenhet a jelentkezők száma. Márpedig a külföldi diákok tandíja általában magasabb a hazai – Nagy-Britannia esetében egyelőre az EU-n belüli – tanulókénál, elmaradásuk ezért komoly hiányt okoz az egyetemek költségvetésében - írja a hvg360 elemzésében.
Persze nem biztos, hogy minden bukik - írja az oldal. Az OECD oktatási igazgatóságának vezetője szerint ugyanakkor a járvány csak még jobban bebetonozza az egyetemi rangsort, hiszen a csúcsintézmények – mint az angol Oxford és Cambridge vagy az amerikai Harvard – az alapítványaik, az adományok és a kutatások révén jóval ellenállóbbak az átlagnál.
A diákok azonban óvatosabbak. A világ egyik legelismertebb, felsőoktatási tevékenységeket minősítő cége, a brit Quacquarelli Symonds friss jelentése szerint a szeptembertől külföldön továbbtanulni szándékozó diákok közel fele változtatni kíván a tervein a járvány miatt. Egy másik felmérés szerint csak Nagy-Britanniában a járvány miatt 111 ezerrel kevesebb brit és 121 ezerrel kevesebb külföldi diák várható az ősszel.
null
null
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
