A Magyar Teátriumi Társaság szerint az SZFE-n nem elég színvonalas az oktatás

A Magyar Teátriumi Társaság közleményt írt az SZFE átalakításával kapcsolatban és véleményezte is azt. Szerintük az egyetem sok szempontból elavult.

  • Eduline/MTI

A Színház- és Filmművészeti Egyetem nemrég a sajtóból tudta meg, hogy szeptembertől alapítványi fenntartóhoz kerül. Azóta sokan nyilvánosan kiálltak az egyetem mellett, valamint petíció is indult. Tegnap délután Ne szavazd meg! #freeSzFE címmel az Uránia előtt tüntetést szerveztek, több százan gyűltek össze a Színművészetinél.

A Magyar Teátriumi Társaság közleményéből kiderül, hogy az SZFE vezetősége néhány napja levélben fordult a Magyar Teátrumi Társasághoz (MTT). Azt kérték, hogy fogalmazzák meg kérdéseiket és véleményüket az egyetem modellváltásával kapcsolatban. Az MTT közleményében leszögezi, hogy semmilyen jogi viszonya nincs az SZFE-hez.

„Az Egyetem nem tagja a Teátrumi Társaságnak, így az alapszabályunk által a tagjaink számára biztosított és elvárt érdekképviseletet sem tudjuk az SZFE felé ellátni. Véleményünk, meglátásaink azonban természetesen vannak” – olvasható a nyílt levélben.

A Magyar Teátrumi Társaság megalakulása óta hangsúlyosan azt az álláspontot képviseli, hogy a színházi és filmes felsőfokú képzés nyerje vissza régi rangját.

- írják a folytatásban.

Úgy gondolják, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem infrastrukturális állapota, épületeinek, előadótermeinek minősége siralmas. Gyászosnak nevezik a munka- és oktatási körülményeket is egyetemen. Az oktatási minőséget is alacsony színvonalúnak tartják, és úgy vélik, hogy az egyetem nemzetközi kapcsolatrendszere folyamatosan gyengül. Szerintük az egyetemen végzett hallgatók nem szolgálják ki a magyar kőszínházi hálózatot. Úgy látják, hogy az elmúlt évtizedek során a tudományos és menedzsment tevékenység nem újult meg.

Mindezen fentiek igazolják, sőt elengedhetetlenné teszik, hogy a hazai színházi és filmes felsőfokú képzésben változások történjenek.

- olvasható a közleményben.

Szerintük a modellváltás több lehetőséget is kínál. Megemlítik többet között, hogy átalakulás esetén három évre előre tervezhető lesz az egyetem gazdálkodása, hogy nyitottabb és modernebb lesz az intézmény, illetve a modellváltás növelni fogja az egyetem függetlenségét, mert szerintük a közvetlen állami irányítás helyett egy szakmai alapon szerveződő alapítvány látja majd el a fenntartói feladatokat. Véleményük szerint a modellváltás lehetővé teheti, hogy az SZFE karakteresebb nemzetközi szerepet töltsön be, nyisson az új képzési formák és irányok felé, megpezsdítse és élettelivé tegye külföldi szakmai kapcsolatait.

„A modell-váltás lehetőséget kínál arra, hogy az SZFE végzett hallgatói kiszolgálják a hazai színházi és filmes szakma egészét: földrajzi értelemben is, a különböző színházi és filmes irányzatok tekintetében is, a számtalan színházi- és filmes "háttérszakma" tekintetében is” - teszik hozzá.

Hol voltak a legmagasabb ponthatárok a tavalyi felvételin?

Kíváncsian várjuk, hogy vajon idén hogy alakulnak a ponthatárok, most pedig megnéztük, hogy tavaly mely szakokon voltak a legmagasabbak, vagyis hova volt a legnehezebb bekerülni.

  

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.