Egyre több volt hallgató veszi át a nyelvvizsga nélküli diplomáját

13 ezer volt hallgató már biztosan átvette az oklevelét.

  • Eduline

Áprilisban elkezdték kiadni a nyelvvizsga nélküli, volt hallgatók diplomáját, a Világgazdaság által megkérdezett egytemeken már több mint 13 ezren át is vették az okleveleket.

A Budapesti Gazdasági Egyetemen 3600-an - ez az összes át nem vett diploma csaknem 60 százaléka a Jancsik Andrástól, a BGE oktatási rektorhelyettesétől kapott válasz szerint, a Budapesti Corvinus Egyetemen június elejéig 1619 kérelem érkezett, az egyetem becslése szerint pedig összesen mintegy kétezer várható - írják. Közülük 511 kérelmező vette át a diplomáját.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a hatezer volt hallgatójából már négyezerrel egyeztette az adataikat, a Budapesti Műszaki Egyetemen 1600 volt hallgatónak állítottak ki oklevelet. Az Állat­orvostudományi Egyetemen mindössze két diploma ragadt benn, ők már meg is kapták a diplomájukat - teszik hozzá.

Összesen 75 ezer diplomát adnak ki volt hallgatónak, ebben a cikkünkben utánajártunk, melyik tudományterület diplomásainak száma nőtt meg a legjobban az intézkedés miatt.

Diplomamentés 2020-ban - ezeken a képzéseken ragadt be a legtöbb diploma

A 2020-as nyelvvizsgamentes oklevélkiadások elkezdődtek, de melyik tudományterület diplomásainak száma nőtt meg a legjobban az intézkedés miatt? Itt vannak a bennragadt diplomások statisztikái.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.