Friss felsőoktatási rangsor: több magyar egyetem is bekerült a világ legjobbjai közé

Megjelent a Times Higher Education (THE) által az ENSZ fenntartható fejlődési céljai alapján összeállított világrangsor. A hazai egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem szerepelt a legjobb helyen.

  • Eduline

85 országból 766 egyetem került fel a Times Higher Education (THE) legfrisseb listájára, amely a felsőoktatási intézmények gazdasági, társadalmi hatását és felelősségvállalását vizsgálja az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok alapján. A lista készítői vizsgálták az egyetemeken folyó oktatáson túl a kapcsolódó kutatási eredményeket, az intézményi működés jó gyakorlatait és minden olyan egyéb tevékenységet, amely az egyetem szűkebb-tágabb környezetében is kifejti értékteremtő hatását, az ismeretterjesztéstől a kormányzati szakértő munkáig.

A 17 mért területen elért eredményt összesítő listán a magyar egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt: a 101-200. helyen végzett. Hazai egyetemek közül a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudomány is jelesen szerepelt – az előbbi a 201-300. helyre, az utóbbi pedig a 301-400. helyre tornázta fel magát. A 401-600. helyre sorolták az Eötvös Lorán Tudományegyetemet és a Semmelweis Egyetemet, de a 601+ helyre a Széchenyi István Egyetem is felkerült.

A világrangsort az új-zélandi Aucklandi Egyetem vezeti, amit három ausztráliai egyetem – a Sydney University, a Western Sydney University és a La Trobe University – követ.

Látványos statisztikák: negatív rekord a felsőoktatási felvételin

Sokkal kevesebben jelentkeztek idén felsőoktatásba, mint az elmúlt években. A következő ábrán jól látszanak a különbségek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.