Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Hányan tanultak egyetemen, főiskolán az elmúlt évtizedekben? Újabb szuper videót ajánlunk az adatok szemléltetésére.
A kilencvenes években fej-fej mellett haladt az egyetemi szintű oktatás a főiskolai szintűvel, a 2002/2003-as tanévben még meg is előzte utóbbi a másikat: több mint kétszázezren tanultak főiskolán, míg egyetemen csupán 122 ezren. A mai is működő bolognai rendszer bevezetésével 2005-től fokozatosan váltotta le a hagyományos, egységes (osztatlan) 3-4 éves főiskolai és 4-6 éves egyetemi képzéseket a háromszintű rendszer.
Ez a változás jól látszik a Charm Charts által készített látványos YouTube-videón is.
A felsőfokú alapképzések azóta is tarolnak: 2010-re meghaladta az ilyen képzésen tanulók száma a 220 ezret is. Azóta pedig némi csökkenés látszik, de az arányok a többi típusú képzéssel hasonló maradt 2019-re is.
A doktori képzéseken tanulók száma a kétezres évekre emelkedett meg, azóta is tartja a tanévi 7 ezer körüli főt a képzésein.
Így változott az évek alatt a diákok száma: szuper videó az adatokról
Megnéznétek az elmúlt közel harminc év diákjainak statisztikáit? Szuper ábrán követhetitek figyelemmel az óvodások, általános- és középiskolások, egyetemisták számát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.