Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hányan tanultak egyetemen, főiskolán az elmúlt évtizedekben? Újabb szuper videót ajánlunk az adatok szemléltetésére.
A kilencvenes években fej-fej mellett haladt az egyetemi szintű oktatás a főiskolai szintűvel, a 2002/2003-as tanévben még meg is előzte utóbbi a másikat: több mint kétszázezren tanultak főiskolán, míg egyetemen csupán 122 ezren. A mai is működő bolognai rendszer bevezetésével 2005-től fokozatosan váltotta le a hagyományos, egységes (osztatlan) 3-4 éves főiskolai és 4-6 éves egyetemi képzéseket a háromszintű rendszer.
Ez a változás jól látszik a Charm Charts által készített látványos YouTube-videón is.
A felsőfokú alapképzések azóta is tarolnak: 2010-re meghaladta az ilyen képzésen tanulók száma a 220 ezret is. Azóta pedig némi csökkenés látszik, de az arányok a többi típusú képzéssel hasonló maradt 2019-re is.
A doktori képzéseken tanulók száma a kétezres évekre emelkedett meg, azóta is tartja a tanévi 7 ezer körüli főt a képzésein.
Így változott az évek alatt a diákok száma: szuper videó az adatokról
Megnéznétek az elmúlt közel harminc év diákjainak statisztikáit? Szuper ábrán követhetitek figyelemmel az óvodások, általános- és középiskolások, egyetemisták számát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.