Hányan tanultak egyetemen, főiskolán az elmúlt évtizedekben? Újabb szuper videót ajánlunk az adatok szemléltetésére.
A kilencvenes években fej-fej mellett haladt az egyetemi szintű oktatás a főiskolai szintűvel, a 2002/2003-as tanévben még meg is előzte utóbbi a másikat: több mint kétszázezren tanultak főiskolán, míg egyetemen csupán 122 ezren. A mai is működő bolognai rendszer bevezetésével 2005-től fokozatosan váltotta le a hagyományos, egységes (osztatlan) 3-4 éves főiskolai és 4-6 éves egyetemi képzéseket a háromszintű rendszer.
Ez a változás jól látszik a Charm Charts által készített látványos YouTube-videón is.
A felsőfokú alapképzések azóta is tarolnak: 2010-re meghaladta az ilyen képzésen tanulók száma a 220 ezret is. Azóta pedig némi csökkenés látszik, de az arányok a többi típusú képzéssel hasonló maradt 2019-re is.
A doktori képzéseken tanulók száma a kétezres évekre emelkedett meg, azóta is tartja a tanévi 7 ezer körüli főt a képzésein.
Így változott az évek alatt a diákok száma: szuper videó az adatokról
Megnéznétek az elmúlt közel harminc év diákjainak statisztikáit? Szuper ábrán követhetitek figyelemmel az óvodások, általános- és középiskolások, egyetemisták számát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
