Hogyan igényelhetitek a diákhitelt a tavaszi félévben? Itt vannak a tudnivalók

Az első félévben nem igényeltetek diákhitelt, most viszont szükségetek lenne rá? Mutatjuk, hogyan és mekkora összeget igényelhettek tavasszal.

  • Eduline

Ha úgy érzitek, a tavaszi félévben nem fogtok kijönni a szülőktől kapott pénzből/fizetésetekből, igényelhettek diákhitelt akkor is, ha az őszi félévben ezt nem tettétek meg. Ugyanis a szabad felhasználású Diákhitel1-et és az önköltségre fordítható Diákhitel2-t is egy tanulmányi félévre (5 hónapra) lehet igényelni.

Azok kaphatják meg a kölcsönt, akik még nem töltötték be a 45. életévüket, és az adott félévre beiratkoztak - vagyis passzív szemeszterben nem kaphattok kölcsönt. A diákhitelt 11 szemeszterre lehet felvenni. Osztatlan képzés esetén, ha a képzési idő meghaladja a 11 tanulmányi félévet, akkor a jogosultsági idő megegyezik a képzési idővel, de nem haladhatja meg a 14 tanulmányi félévet.

A Diákhitel1-et állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatók is felvehetik, akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában tanulnak. Havi 15-70 ezer forintos kölcsönhöz juthattok, amelyet egy összegben vagy havi utalással is kérhettek.

A tavaszi szemeszterben először március 13-án utalnak - ahhoz, hogy ekkor megkapjátok a kölcsönt, február 15-ig kell igényelnetek. Ezután minden hónap 15-ig kérhetitek a hitelt, amelyet egy hónappal később folyósítanak: a korábbi hónapokra járó összeget is utalják, tehát akár a félév közben is hozzájuthattok akár 350 ezer forinthoz. Az utolsó utalás napja június 15.

A Diákhitel2-t csak az önköltség fedezésére használhatjátok, maximális összege is ezzel egyenlő. A Diákhitel Központ a pénzt közvetlenül az egyetemnek/főiskolának utalja. A hitelt felvehetitek az alap- és mesterképzés tanterve szerint hivatalosan magyar nyelven oktatott ismeretek nem magyar nyelven történő oktatásáért fizetendő térítési díjra is.

Jó hír, hogy 2020-ban nem nőttek a hitelek kamatai: a Diákhitel1-é 1,99 százalék, a Diákhitel2 kamatmentes, míg az ősszel bevezetett Nyelvtanulási Diákhitel kamata szintén 1,99 százalék marad, sikeres nyelvvizsga esetén pedig 0 százalék lesz. Ez utóbbi 50-500 ezer forintos kölcsönt aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók, illetve olyanok vehetik fel, akik a tanulmányaikat már befejezték, de nyelvvizsga hiányában még nem kapták meg a diplomájukat. Itt találjátok a részleteket.

Ha állami ösztöndíjas képzésben tanultok, a második félévtől már kaphattok tanulmányi ösztöndíjat is az őszi vizsgák eredménye alapján: arról, hogy milyen összegre számíthattok, itt olvashattok.

Egyetemi ösztöndíjak: ezekre pályázhattok februártól

Milyen egyetemi ösztöndíjakra pályázhattok a második, tavaszi félévben? Itt vannak a legfontosabbak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.