Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Bejelentkeztetek az őszi szemeszterre, de valamiért nem tudjátok teljesíteni a tárgyakat? Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak rátok, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.
Alapesetben a félév kezdete előtt kell eldöntenetek, hogy aktív vagy passzív lesz-e a hallgatói jogviszonyotok az adott szemeszterben. A felsőoktatási intézmény ugyanakkor a hallgató kérelmére engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését a már megkezdett képzési időszakban is az adott képzési időszakra vonatkozóan szülés, baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, ha a hallgató önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a követelményeket.
Ezekben az esetekben az adott félév nem számít bele az állami ösztöndíjas támogatási időbe, ami osztott képzés esetén összesen 12, osztatlan képzés esetén pedig 14 félév, egy adott szakon pedig maximum két félévvel haladhatja meg a képzési időt.
Az ilyen módon "passziváltatott" szemeszter nem számít bele az oklevélszerzési határidőbe sem, ami a képzési idő másfélszerese. A halasztás általános szabályairól itt olvashattok, azt pedig, hogy mi történik, ha az első félév hagyjátok ott az egyetemet, itt nézhetitek meg.
Ha viszont a fentiektől eltérő okból nem tudjátok befejezni a félévet, a szemeszter aktívnak fog számítani, akkor is, ha egy kreditet sem végeztek el. Ez azért veszélyes, mert egyrészt kicsúszhattok a határidőből, másrészt, ha az utolsó két aktív félévetekben átlagosan nem szereztek 18 kreditet, átsorolhatnak titeket. Emellett képzési területre meghatározott minimumátlagot is teljesítenetek kell: ezeket itt találjátok.
Fontos: januártól változnak az állami ösztöndíjjal kapcsolatos szabályok
2020. január 1-jétől már nem kell visszafizetnie az állami ösztöndíj egy részét annak, aki a diploma megszerzése nélkül hagyja ott az egyetemet - helyette hazai munkaviszonyt kell majd fenntartani. Itt vannak a részletek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.