Komoly változások lesznek a felsőoktatási rendszerben? Itt vannak a tervek

Nagy változások várnak a felsőoktatásra, miután a terület az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) az Innovációs és Technológiai ­Minisztérium (ITM) irányítása alá került az idei tanévtől - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline

Palkovics László tárcavezető tárgyalásra hívta az egyetemi oktatók érdekképviseletét, Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke arról számolt be a Magyar Nemzetnek, hogy a tervek szerint szorosabbra fűznék az egyetemek egymással, illetve a vállalatokkal való viszonyát.

Az egyeztetésen szó volt arról, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan más felsőoktatási intézményeket is érinthet fenntartóváltás. Palkovics László korábbi közlése szerint ez azért előnyös, mert így nagyobb a működési szabadság és az egyetemi autonómia.

Palkoviccsal egyeztettek a felsőoktatási dolgozók: javaslatot dolgoznak ki a bérek rendezésére

Szerdán többek között a felsőoktatás fenntartóváltásáról és finanszírozásáról, illetve az egyetemi bérekről egyeztetett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). A szakszervezet elnöke az Eduline-nak elmondta: jelentősen megemelt, differenciált bérekre van szükség, és a nem oktató alkalmazottak fizetését is rendezni kell. Az FDSZ javaslatot dolgoz ki.

A tárgyaláson ezen felül szóba került a képzési kínálat felülvizsgálata is, ez alapján pedig több szakon is tantervi változások várhatók – tette hozzá az FDSZ elnöke. Felmerült, hogy az intézményi összefogások nyomán új képzési forma jöjjön létre, mégpedig úgy, hogy közös szakokat is indíthatnak az egyetemek. A bolognai rendszer felülvizsgálata értelmében pedig bizonyos szakok esetében indokolt lehet a 3+2 éves szerkezet átalakítása is, úgy, hogy négyévesre bővüljön az alapképzés, amelyre egyéves mesterképzés épülne rá.

A nyelvvizsgaszabály kapcsán Dráviczki Sándor hangsúlyozta: jelezték az ITM-nek, hogy egyes intézményekben a szigorítás miatt csak a felvételizők 38-42 százaléka fog bejutni a felsőoktatásba, de úgy tűnik, a tárca mindezek ellenére is kitart az álláspontja mellett, és nem tervez semmilyen könnyítést vagy haladékot - írja az oldal.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A kémiával folytatódik az érettségi: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Az orvosi szakokra jelentkező diákoknak a biológia mellett emelt szinten kémia- vagy fizikaérettségit is kell tenniük. A kémiaérettségin elvárt eredmény azonban nagymértékben függ a biológiaérettségi teljesítményétől: minél magasabb pontszámot ér el a vizsgázó biológiából, annál nagyobb mozgástér nyílik a kémia esetében. Ugyanakkor a felvételi biztos sikerességéhez itt is nagy valószínűséggel legalább 60-70 százalékos eredmény elérése szükséges.

Sokkal többet ártott, mint használt a modellváltás a Corvinus oktatói szerint: "rendszerváltást" szeretnének

Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.

Vitézy szerint a „hatalmi gőg és arrogancia” iskolapéldája volt a Pázmány Campus – felülvizsgálná a beruházást a Tisza-kormány

„Egy kudarcot örökölt a felálló kormány” – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a meghallgatásán a Pázmány Campusról. A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.