A 2020/2021-es tanévtől újraindul a 2016-ban megszüntetett kulturális antropológia alapképzés a Miskolci Egyetemen. A szakért felelős intézet igazgatója az Eduline-nak elmondta: a szakot a piaci igényekhez igazodva alakították át, a gyakorlati alkalmazást helyezve a középpontba.
Nagy tiltakozást váltott ki 2015-ben a hír, hogy a 2016/2017-es tanévtől - húsz másik BA-képzéssel együtt - megszüntetik a kulturális antropológia alapszakot. A képzést addig indító Miskolci Egyetem mellett a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság, illetve az amerikai és a brit antropológiai társaság is tiltakozott.
A kulturális antropológiai képzések értelmezhetővé teszik a komplex társadalmi jelenségeket, és hozzájárulnak a társadalompolitikai döntésekhez, intézkedések előkészítéséhez, bevezetéséhez, társadalmi konfliktusok felismeréséhez és hatékony megoldásához - írta akkor a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság, kiemelve, hogy az észak-magyarországi hátrányos helyzetű térségben nagyon fontos szerepet tölt be a képzés, amely a szélsőséges politikai, társadalmi elképzelések helyett más eszközöket, érvrendszert, érzékenységet kínál.
A Miskolci Egyetem az elmúlt években a piaci igényekhez igazítva, az alkalmazott társadalomtudományi képzést a középpontba helyezve újította meg a szakot, amely a 2020/2021-es tanévtől indulhat újra az intézményben - mondta Kotics József, a Miskolci Egyetem Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézetének igazgatója az Eduline-nak. Hozzátette: öt éve is ugyanazt tanították, de a külső kényszer miatt átgondolták a képzési és kimeneti követelményeket, illetve a tárgyi strukturát. "Igazoltuk, hogy a képzés fontos és hasznos" - mondta.
Az átalakított képzésben három színtéren mutatják be a kulturális-társadalmi problémákat, folyamatokat, konfliktusokat és gyakorlati kezelésüket: a gazdasági, a társadalompolitikai és közigazgatási, illetve a nonprofit és civil szférában. A hallgatók tanulnak majd a szervezet- és közösségfejlesztésről, a társadalmi integrációról és felzárkózásról, az egészségről és fogyasztásról, és esettanulmányok formájában dolgozzák fel például a környezet és társadalom összefüggéseivel, a perifériás társadalmi csoportokkal és a migrációval kapcsolatos kérdéseket. A hallgatók alapszinten megtanulnak fotózni és filmezni is - mondta Kotics József az Eduline-nak.
Decemberben jelenik meg a felsőoktatási felvételi tájékoztató
A felsőoktatási felvételi tájékoztató decemberben jelenik meg - közölte az Oktatási Hivatal az MTI-vel.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
