A kulturális antropológia alapszakot is fel akarják számolni, ez ellen tiltakozik a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság, mely állásfoglalásában kérte a döntéshozókat, vonják vissza a döntést.
A Magyar Kulturális Antropológiai Társaság mélységes aggodalmát fejezi ki a kulturális antropológia alapszak indításának jövő évi korlátozása, ezzel együtt a sajtóban megjelent hírek, a szak megszüntetésének kilátásba helyezése, s ezzel egy nemzetközileg elismert és intézményesült társadalomtudományi diszciplína hazai megszüntetése, ellehetetlenítése miatt – írta állásfoglalásában a társaság.
Mint ismert, összesen huszonegy alapszak, köztük az andragógia, a kulturális antropológia és a társadalmi tanulmányok képzés szűnik meg 2016-tól, több szak átalakul és újakat is bevezetnek. A társaság állásfoglalása szerint ez azért is hiba, mivel a kulturális antropológia szakon folyó képzés a kulturális értékek, illetve társadalmi problémák iránti érzékenységre neveli a hallgatókat.
„A kulturális antropológiai kutatások másképp nem megszerezhető ismeretanyaggal gazdagítják a tudományt és a társadalmat. A kulturális antropológiai képzések értő, értelmező tudást adnak, amely a komplex társadalmi jelenségeket értelmezhetővé teszi, így sok területen hasznosítható. Társadalompolitikai döntésekhez, intézkedések előkészítéséhez, bevezetéséhez, társadalmi konfliktusok felismeréséhez és hatékony megoldásához is eredményesen járul hozzá” – írták.
Hátrányos helyzetű térség képzése szűnik meg
Az itt végzett szakemberek megtalálhatók a Magyar Tudományos Akadémia kutatói hálózatában, kormányzati, önkormányzati, szakpolitikai kutató- és döntés-előkészítő, valamint közművelődési és oktatási intézményekben, for- és nonprofit szervezetekben. A kulturális antropológusok tevékenysége eddig is nagyban hozzájárult kulturális értékeink megőrzéséhez, megismertetéséhez. A hazai kutatók gyűjtései értékes tárgyi és szellemi javakkal gazdagították közgyűjteményeinket.
„A jelenleg a Miskolci Egyetemen működő alapszak kivezetésével az észak-magyarországi hátrányos helyzetű térség képzését szüntetik meg. Fontos kiemelni, hogy a társadalmi problémák megoldására a térségben mind jellemzőbbek a szélsőséges (politikai, társadalmi) elképzelések. Az alapképzés során nemcsak szemléletváltást tudunk elérni, hanem eszközöket, érvrendszert, érzékenységet is kínálunk a hallgatóknak, amelyek multiplikáló hatásai, lokális, kisközösségi társadalmiasulása kulcsfontosságú” - írták.
„A rendkívül éles, sürgető társadalmi kihívások, a szociális és identitáspolitikai problémák hatékony kezelése, illetve a Magyarország jövőjével kapcsolatos lehetőségek kiaknázása érdekében arra kérjük a döntéshozókat, gondolják át intézkedésük súlyát, következményeit, egyben felszólítjuk őket, vonják vissza a kulturális antropológia alapszak megszüntetéséről szóló kormányhatározatot. Szorgalmazzuk továbbá érdemi tárgyalások folytatását a kulturális antropológia alapszak és a diszciplína hazai jövőjének biztosításáról” – írták.
| Csaknem hetven szak szűnik meg |
Felsőoktatási szakképzés: Népszerű képzések szűnnek meg. Alapképzés: Ezek a szakok biztosan megszűnnek 2016-ra. Mesterképzés: Ezektől a mesterszakoktól elbúcsúzhatnak a diákok. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
