Követelik a kulturális antropológia szak megmaradását

A kulturális antropológia alapszakot is fel akarják számolni, ez ellen tiltakozik a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság, mely állásfoglalásában kérte a döntéshozókat, vonják vissza a döntést.

  • Eduline
Shutterstock

A Magyar Kulturális Antropológiai Társaság mélységes aggodalmát fejezi ki a kulturális antropológia alapszak indításának jövő évi korlátozása, ezzel együtt a sajtóban megjelent hírek, a szak megszüntetésének kilátásba helyezése, s ezzel egy nemzetközileg elismert és intézményesült társadalomtudományi diszciplína hazai megszüntetése, ellehetetlenítése miatt – írta állásfoglalásában a társaság.

Mint ismert, összesen huszonegy alapszak, köztük az andragógia, a kulturális antropológia és a társadalmi tanulmányok képzés szűnik meg 2016-tól, több szak átalakul és újakat is bevezetnek. A társaság állásfoglalása szerint ez azért is hiba, mivel a kulturális antropológia szakon folyó képzés a kulturális értékek, illetve társadalmi problémák iránti érzékenységre neveli a hallgatókat.

„A kulturális antropológiai kutatások másképp nem megszerezhető ismeretanyaggal gazdagítják a tudományt és a társadalmat. A kulturális antropológiai képzések értő, értelmező tudást adnak, amely a komplex társadalmi jelenségeket értelmezhetővé teszi, így sok területen hasznosítható. Társadalompolitikai döntésekhez, intézkedések előkészítéséhez, bevezetéséhez, társadalmi konfliktusok felismeréséhez és hatékony megoldásához is eredményesen járul hozzá” – írták.

Hátrányos helyzetű térség képzése szűnik meg

Az itt végzett szakemberek megtalálhatók a Magyar Tudományos Akadémia kutatói hálózatában, kormányzati, önkormányzati, szakpolitikai kutató- és döntés-előkészítő, valamint közművelődési és oktatási intézményekben, for- és nonprofit szervezetekben. A kulturális antropológusok tevékenysége eddig is nagyban hozzájárult kulturális értékeink megőrzéséhez, megismertetéséhez. A hazai kutatók gyűjtései értékes tárgyi és szellemi javakkal gazdagították közgyűjteményeinket.

„A jelenleg a Miskolci Egyetemen működő alapszak kivezetésével az észak-magyarországi hátrányos helyzetű térség képzését szüntetik meg. Fontos kiemelni, hogy a társadalmi problémák megoldására a térségben mind jellemzőbbek a szélsőséges (politikai, társadalmi) elképzelések. Az alapképzés során nemcsak szemléletváltást tudunk elérni, hanem eszközöket, érvrendszert, érzékenységet is kínálunk a hallgatóknak, amelyek multiplikáló hatásai, lokális, kisközösségi társadalmiasulása kulcsfontosságú” - írták.

„A rendkívül éles, sürgető társadalmi kihívások, a szociális és identitáspolitikai problémák hatékony kezelése, illetve a Magyarország jövőjével kapcsolatos lehetőségek kiaknázása érdekében arra kérjük a döntéshozókat, gondolják át intézkedésük súlyát, következményeit, egyben felszólítjuk őket, vonják vissza a kulturális antropológia alapszak megszüntetéséről szóló kormányhatározatot. Szorgalmazzuk továbbá érdemi tárgyalások folytatását a kulturális antropológia alapszak és a diszciplína hazai jövőjének biztosításáról” – írták.

Csaknem hetven szak szűnik meg

Felsőoktatási szakképzés: Népszerű képzések szűnnek meg.

Alapképzés: Ezek a szakok biztosan megszűnnek 2016-ra.

Mesterképzés: Ezektől a mesterszakoktól elbúcsúzhatnak a diákok.

Politikusok bizonyítványa: most megszűnő szakokon tanultak

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.