Már nemzetközivé dagadt a tiltakozás a magyar oktatáspolitika miatt

Egyre nagyobb a nemzetközi tiltakozás amiatt, hogy a magyar kormány a jövő évtől meg akarja szüntetni a kulturális antropológia alapszakot. A rövidtávú megfontolásról beszélő britek után most a világ legnagyobb antropológiai szakmai szervezete is azt kéri, vonják vissza a döntést – írta az Index.

  • Eduline
pixabay.com

Az American Anthropological Association (AAA) vezetői írtak levelet Balog Zoltán EMMI-miniszternek, miután a kormány meg akarja szüntetni az ötéves kulturális antropológia képzést Magyarországon – írta az Index.

A politikai döntés híre váratlanul érte a tudományág nemzetközi testületeit is. Néhány napja André Singer, a brit Royal Anthropological Institute elnöke nevezte meglehetősen rövidlátó politikának, hogy a migrációs krízisek és a vallási intolerancia erősödésének idején éppen azt a területet hozzák Magyarországon kritikus helyzetbe, amelyik fókuszáltan foglalkozik efféle problémákkal - tudományos, és nem politikai alapon.

Most pedig az ezen a területen a világ legnagyobb szakmai szervezetének számító, 11 ezer tagot tömörítő amerikai ernyőszervezet, az AAA nevében annak elnöke és vezérigazgatója fordult levélben Balog Zoltánhoz.

Ebben határozottan kiállnak a Magyar Kulturális Antropológiai Társaságállásfoglalása mellett, és velük együtt azt kérik, hogy a kormány vonja vissza a szakmegszüntetésről hozott határozatát, és folytassanak érdemi konzultációt a szak és a szakma jövőjéről Magyarországon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.