Egyetemisták, figyelem! Ezekben a helyzetekben döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak

Akár idén kezdtétek az egyetemet, akár már benne vagytok az egyetemi életben egy ideje, nem csak az esetleges otthoni elvárások miatt fontos a jó tanulmányi átlag. Ennél praktikusabb okai is vannak. Most két olyan egyetemi helyzetről írunk, ahol döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak.

  • Eduline

Átsorolás

Ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, akkor fontos tudni, ahhoz, hogy megőrizhessétek az állami ösztöndíjas helyeteket, két feltételnek kell megfelelnetek:

  • egyrészt az utolsó két aktív félévetekben átlagosan legalább 18 kreditet kell szereznetek - tehát az első évben legalább 36-ot -,
  • másrészt el kell érnetek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot.

Tehát ha nem figyeltek a a tanulmányi átlagra (is), akkor könnyen elveszíthetitek az állami ösztöndíjas helyeteket.

Szerencsére ez fordítva is működik, ugyanis minden tanév végén van lehetőségetek arra, hogy leadjátok az átsorolási kérelmet. A felsőoktatási intézmény a megüresedett állami ösztöndíjas helyekre a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja. Az átsorolásról bővebben itt olvashattok.

Azt, hogy hány állami félévvel számolhattok, itt találjátok, azt pedig, hogy mire kell figyelnetek, hogy ne kelljen fizetnetek a kreditekért, itt nézhetitek meg.

Több ezren bukták el a tandíjmentes helyet, mégis tovább szigorít a kormány

Körülbelül nyolcezer hallgató veszítette el állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ettől a tanévtől kizárólag fizetős formában folytathatják az egyetemet vagy a főiskolát. A kormány másfél éve döntött arról: az egyetemistáknak az eddigieknél jóval szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük, ha továbbra is tandíjmentesen szeretnének tanulni.

Ösztöndíjak

Azonban nem csak az átsorolás miatt fontos, hogy minél magasabb legyen a tanulmányi átlagotok, már az első félévben is. Az állami ösztöndíjas hallgatók ugynais a második félévtől részesülhetnek a tanulmányi ösztöndíjakban, havi összegét mindig egy félévre (5 hónapra) határozzák meg, ami nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatív 5 százalékánál (ez jelenleg 6 500 forint, 2020-ra pedig 8 300 forintra emelkedik).

Ha önköltséges képzésen tanultok, ti sem maradtok ösztöndíjak nélkül. Ebben a cikkben olyan pályázatokat gyűjtöttünk össze nektek, amikre fizetős képzésen tanulók is pályázhatnak.

Persze a szociális támogatásokat is érinti a változás, habár az ösztöndíj havi összege felsőoktatási intézményenként változó, de nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 20, illetve 10 százalékánál. Az ösztöndíjra minden félévben újra kell pályázni. Illetve az iskolakezdő alaptámogatást is befolyásolja, melynek mértéke alapképzésben a hallgatói normatíva 50 százaléka, mesterképzés esetében pedig a 75 százaléka.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.