Egyetemisták, figyelem! Ezekben a helyzetekben döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak

Akár idén kezdtétek az egyetemet, akár már benne vagytok az egyetemi életben egy ideje, nem csak az esetleges otthoni elvárások miatt fontos a jó tanulmányi átlag. Ennél praktikusabb okai is vannak. Most két olyan egyetemi helyzetről írunk, ahol döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak.

  • Eduline

Átsorolás

Ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, akkor fontos tudni, ahhoz, hogy megőrizhessétek az állami ösztöndíjas helyeteket, két feltételnek kell megfelelnetek:

  • egyrészt az utolsó két aktív félévetekben átlagosan legalább 18 kreditet kell szereznetek - tehát az első évben legalább 36-ot -,
  • másrészt el kell érnetek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot.

Tehát ha nem figyeltek a a tanulmányi átlagra (is), akkor könnyen elveszíthetitek az állami ösztöndíjas helyeteket.

Szerencsére ez fordítva is működik, ugyanis minden tanév végén van lehetőségetek arra, hogy leadjátok az átsorolási kérelmet. A felsőoktatási intézmény a megüresedett állami ösztöndíjas helyekre a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja. Az átsorolásról bővebben itt olvashattok.

Azt, hogy hány állami félévvel számolhattok, itt találjátok, azt pedig, hogy mire kell figyelnetek, hogy ne kelljen fizetnetek a kreditekért, itt nézhetitek meg.

Több ezren bukták el a tandíjmentes helyet, mégis tovább szigorít a kormány

Körülbelül nyolcezer hallgató veszítette el állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ettől a tanévtől kizárólag fizetős formában folytathatják az egyetemet vagy a főiskolát. A kormány másfél éve döntött arról: az egyetemistáknak az eddigieknél jóval szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük, ha továbbra is tandíjmentesen szeretnének tanulni.

Ösztöndíjak

Azonban nem csak az átsorolás miatt fontos, hogy minél magasabb legyen a tanulmányi átlagotok, már az első félévben is. Az állami ösztöndíjas hallgatók ugynais a második félévtől részesülhetnek a tanulmányi ösztöndíjakban, havi összegét mindig egy félévre (5 hónapra) határozzák meg, ami nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatív 5 százalékánál (ez jelenleg 6 500 forint, 2020-ra pedig 8 300 forintra emelkedik).

Ha önköltséges képzésen tanultok, ti sem maradtok ösztöndíjak nélkül. Ebben a cikkben olyan pályázatokat gyűjtöttünk össze nektek, amikre fizetős képzésen tanulók is pályázhatnak.

Persze a szociális támogatásokat is érinti a változás, habár az ösztöndíj havi összege felsőoktatási intézményenként változó, de nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 20, illetve 10 százalékánál. Az ösztöndíjra minden félévben újra kell pályázni. Illetve az iskolakezdő alaptámogatást is befolyásolja, melynek mértéke alapképzésben a hallgatói normatíva 50 százaléka, mesterképzés esetében pedig a 75 százaléka.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.