A felsőoktatásban is elindult a tanév: 4500-al többen kerültek be egyetemre mint tavaly

Rendben elindult a tanév a felsőoktatásban - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára Budapesten.

  • Eduline/MTI

A felvettek száma meghaladja a 89 500-at, ami 4500-al több mint az előző évben, és 2014 óta ez a legmagasabb adat - fejtette ki Schanda Tamás. Kitért arra is, hogy közülük állami finanszírozású képzésre mintegy 66 ezren, a hallgatók mintegy 74 százaléka járhat.

Az államtitkár szólt arról is, hogy tíz év alatt megduplázódott a külföldi hallgatók száma: 2008-ban 17 ezren tanultak magyar felsőoktatási intézményekben, 2018-ban már 35 476-en iratkoztak be magyar egyetemekre, főiskolákra.

Ezek a legfontosabb tudnivalók a diákhitelről: típusok és szabályok

Hamarosan lejár a diákhitel-igénylés határideje, ezért itt van egy útmutató az igénylés szabályairól, valamint a diákhitelek közti különbségekről.

A kollégiumfejlesztési stratégia részeként megvalósult az ELTE Nagytétényi úti kollégiumának felújítása, a Széchenyi István Egyetem Hegedűs Gyula Kollégium és Multifunkciós épületének és a Pécsi Tudományegyetem Damjanich Vendégházának a megújítása. Átadták a Corvinus székesfehérvári kampuszát, befejeződött a MOME kampuszának és tudásparkjának kialakítása - tette hozzá.

Ha ti is idén kezdtétek az egyetemet, akkor itt elolvashattok mindent azokról a támogatásokról, amiket már elsőévesként megkaphattok, akár önköltséges képzésen is. Itt pedig megnézhetitek, mikor lesznek a szünetek, ZH-hetek az egyetemeken és megtudhatjátok a teljes őszi félév menetrendjét.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.