A felsőoktatásban is elindult a tanév: 4500-al többen kerültek be egyetemre mint tavaly

Rendben elindult a tanév a felsőoktatásban - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára Budapesten.

  • Eduline/MTI

A felvettek száma meghaladja a 89 500-at, ami 4500-al több mint az előző évben, és 2014 óta ez a legmagasabb adat - fejtette ki Schanda Tamás. Kitért arra is, hogy közülük állami finanszírozású képzésre mintegy 66 ezren, a hallgatók mintegy 74 százaléka járhat.

Az államtitkár szólt arról is, hogy tíz év alatt megduplázódott a külföldi hallgatók száma: 2008-ban 17 ezren tanultak magyar felsőoktatási intézményekben, 2018-ban már 35 476-en iratkoztak be magyar egyetemekre, főiskolákra.

Ezek a legfontosabb tudnivalók a diákhitelről: típusok és szabályok

Hamarosan lejár a diákhitel-igénylés határideje, ezért itt van egy útmutató az igénylés szabályairól, valamint a diákhitelek közti különbségekről.

A kollégiumfejlesztési stratégia részeként megvalósult az ELTE Nagytétényi úti kollégiumának felújítása, a Széchenyi István Egyetem Hegedűs Gyula Kollégium és Multifunkciós épületének és a Pécsi Tudományegyetem Damjanich Vendégházának a megújítása. Átadták a Corvinus székesfehérvári kampuszát, befejeződött a MOME kampuszának és tudásparkjának kialakítása - tette hozzá.

Ha ti is idén kezdtétek az egyetemet, akkor itt elolvashattok mindent azokról a támogatásokról, amiket már elsőévesként megkaphattok, akár önköltséges képzésen is. Itt pedig megnézhetitek, mikor lesznek a szünetek, ZH-hetek az egyetemeken és megtudhatjátok a teljes őszi félév menetrendjét.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.