Sok minden változik a felsőoktatásban az új tanévben - itt vannak a legfontosabbak

Sok dolog változik a felsőoktatásban a 2019/2020-as tanévtől, ezeket szedtük össze.

  • Eduline

Az innovációs minisztériumhoz kerül a felsőoktatás irányítása

Az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül a felsőoktatás irányítása szeptember 1-től. A kormány szerint így jobb, ha egy kézben van a felsőoktatás irányítása, és több érv szól amellett, hogy oda kerüljön, ahol a kutatás-fejlesztés és az innováció van - erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt még két hete. A felsőoktatást továbbra is Bódis József államtitkár irányítja.

Kötelező lesz a felvételihez a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi

Ahogy arról többször beszámoltunk már, a 2020-as felsőoktatási felvételire csak azok jelentkezhetnek, akik legalább egy emelt szintű érettségit és egy B2-es szintű nyelvvizsgát szereznek. Ha már idén is érvényes lett volna az új szabály, sokan kiszorultak volna a felsőoktatásból.

Tavasszal újra emelkednek az ösztöndíjak

A 2019. február 1-től 8 százalékkal (119 000 forintról 128 520 forintra) emelték, 2020. február 1-től pedig 166 600 forintra növelik a hallgatói normatívát. Ez azt jelenti, hogy emelkedni fognak a szociális és a tanulmányi ösztöndíjak az egyetemeken és főiskolákon, ezeket a támogatásokat ugyanis a hallgatói normatíva összege alapján állapítják meg.

Októbertől nyelvtanulásra is fel lehet venni diákhitelt

Októbertől nyelvi diákhitelt is lehet igényelni: ez a tanulmányi kölcsön az aktív és passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, illetve a már végzett hallgatókat segíti a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzésében. Nyelvtanulásra 500 ezer forint vehető fel.

A Debreceni Egyetembe olvad az egykori Szolnoki Főiskola

A kecskeméti Neumann János Egyetem szolnoki gazdálkodási karának hallgatói a 2019/2020-as tanévet a Debreceni Egyetem hallgatóiként kezdik el. Az oktatás helyszíne továbbra is a szolnoki campus lesz. A Szolnoki Főiskola gazdálkodási karként 2016-ban integrálódott az akkori Kecskeméti Főiskolába, az integráció után megkapták az alkalmazott tudományok egyeteme címet. A Neumann János Egyetemen időközben létrejött a Gazdaságtudományi Kar – ebben a Magyar Nemzeti Bank főszerepet játszik -, vagyis az intézménynek két gazdasági profilú kara is volt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.