Komoly veszélybe került az ELTE Zenei Tanszéke a leépítések miatt

Szomorú Facebook-posztot írt az ELTE Zenei Tanszéke, miután olyan mértékben kellett létszámot csökkenteni, ami komolytalanná teszi az ott folyó munkát.

  • Eduline

A kicsi, 11 (és fél) státusszal rendelkező tanszéken is - ahogy az egész ELTE-n, mert a 250 millió forintot von el a kormány - le kellett építeni a létszám harmadát, most így maradt nyolc és fél státusz. A tanszék munkája így gyakorlatilag lehetetlenné vált - írja a hvg.hu.

Egy operaénekes nehezen tanítana zongorát vagy karvezetést, ahogyan egy zeneelméletet vagy partitúraolvasást oktató sem lesz képes átadni a tökéletes hangképzés titkait, és ez így van jól."

"Azzal, hogy megválik tőlük az intézmény, nemcsak semmibe veszi az esetenként több évtizednyi elvégzett munkájukat, kitartásukat és elhivatottságukat, hanem ellehetetleníti a tanszék működését mind tanári, mind hallgatói oldalról."

A kirúgott oktatóknak ráadásul magánképzést is kellett tartaniuk, mert csak így oldható meg a személyre szabott oktatás. Így ezeket a kari tanulókat is a megmaradó, kevés oktatónak kéne maguk között szétosztani - teszik hozzá.

„Nem igaz, hogy szakokat, tanszékeket zárunk be"

Nem igaz, hogy a bölcsészkaron azért kezdtek kidolgozni egy minősítési rendszert, hogy az alapján bocsássanak el oktatókat - mondta Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános ügyekért felelős rektorhelyettese, aki az Eduline-nak adott interjúban arról is beszélt, nem gazdasági vészhelyzet miatt döntött úgy a szenátus, hogy racionalizálják a bölcsész- és a természettudományi kar működését.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.