Komoly veszélybe került az ELTE Zenei Tanszéke a leépítések miatt

Szomorú Facebook-posztot írt az ELTE Zenei Tanszéke, miután olyan mértékben kellett létszámot csökkenteni, ami komolytalanná teszi az ott folyó munkát.

  • Eduline

A kicsi, 11 (és fél) státusszal rendelkező tanszéken is - ahogy az egész ELTE-n, mert a 250 millió forintot von el a kormány - le kellett építeni a létszám harmadát, most így maradt nyolc és fél státusz. A tanszék munkája így gyakorlatilag lehetetlenné vált - írja a hvg.hu.

Egy operaénekes nehezen tanítana zongorát vagy karvezetést, ahogyan egy zeneelméletet vagy partitúraolvasást oktató sem lesz képes átadni a tökéletes hangképzés titkait, és ez így van jól."

"Azzal, hogy megválik tőlük az intézmény, nemcsak semmibe veszi az esetenként több évtizednyi elvégzett munkájukat, kitartásukat és elhivatottságukat, hanem ellehetetleníti a tanszék működését mind tanári, mind hallgatói oldalról."

A kirúgott oktatóknak ráadásul magánképzést is kellett tartaniuk, mert csak így oldható meg a személyre szabott oktatás. Így ezeket a kari tanulókat is a megmaradó, kevés oktatónak kéne maguk között szétosztani - teszik hozzá.

„Nem igaz, hogy szakokat, tanszékeket zárunk be"

Nem igaz, hogy a bölcsészkaron azért kezdtek kidolgozni egy minősítési rendszert, hogy az alapján bocsássanak el oktatókat - mondta Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános ügyekért felelős rektorhelyettese, aki az Eduline-nak adott interjúban arról is beszélt, nem gazdasági vészhelyzet miatt döntött úgy a szenátus, hogy racionalizálják a bölcsész- és a természettudományi kar működését.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.