"A kormány szisztematikusan alulfinanszírozza a felsőoktatást, és az elégtelen források elosztását úgy alakította, hogy az a minél olcsóbb tömegoktatás és mondvacsinált kutatási tevékenységek felé sodorja az intézményeket" – írja közleményében az Oktatói Hálózat.
„A novemberben napvilágra került pénzügyi válsághelyzet következtében létszámleépítés kezdődött az ELTE Bölcsészettudományi és Természettudományi Karain. A két kar oktatóinak száma várhatóan összesen 50-70 fővel csökken, többségüket nyugdíjazással, más részüket sebtében összehozott teljesítménykövetelmények alapján fogják elbocsátani, még nem tudni, pontosan milyen megoszlásban. De bármelyik megoldásról legyen is szó, a kapacitáscsökkentés a két kar mérhető oktatási és kutatási teljesítményét tekintve indokolatlan és káros, több tanszék és képzési program felszámolásához vezet” – írja hétfői közleményében az Oktatói Hálózat.
A közleményre reagált az ELTE:
ELTE: nincs gazdasági vészhelyzet, stabil az egyetem működése
Eötvös Loránd Tudományegyetem pénzügyi helyzete és működése stabil - reagált az egyetem az Oktatói Hálózat hétfői közleményére.
Hozzáteszik: „az alulfizetett és túlterhelt oktatók megtizedelése nemcsak nem méltányos, de nem is hatékony megoldás az egyetem problémáira. A létszámleépítés nem megoldja, hanem tetézi a karok problémáit, megnöveli a maradó oktatók amúgy is megemelkedett oktatási terhelését, és gyengébb oktatói és kutatói teljesítményt eredményez. Mindez a hallgatókat is sújtja, hiszen rövid távon elkerülhetetlenül rontja az oktatás minőségét”.
Az Oktatói Hálózat szerint az ország egyik vezető egyeteme azért kényszerül ismét létszámleépítésre, mert „a kormány szisztematikusan alulfinanszírozza a felsőoktatást, és az elégtelen források elosztását úgy alakította, hogy az a minél olcsóbb tömegoktatás és mondvacsinált kutatási tevékenységek felé sodorja az intézményeket”.
Úgy vélik, sem a minőségi oktatás, sem a minőségi kutatás alapvető feltételei nincsenek biztosítva a magyar felsőoktatásban. „Ezzel a politikával a kormányzat – ahogy azt már a 2013-as leépítések kapcsán megállapítottuk – elérte, hogy „a felsőoktatás lebontását, az önfelszámolás visszafordíthatatlan, káros és méltatlan lépéseit maguk az intézmények hajtsák végre” – írják.
Az Oktatói Hálózat követeli az ELTE vezetésétől a létszámleépítés felfüggesztését, és egy olyan új, felmenő rendszerben bevezetendő és konszenzuálisan elfogadott értékelési rendszer létrehozását, amely az oktatási és a kutatási teljesítményt egyaránt figyelembe veszi. A kormányzattól pedig a felsőoktatás finanszírozási rendszerének újragondolását követelik – szakértők bevonásával és az érintettekkel történő érdemi egyeztetésekkel. „Azonnali lépésként követeljük a 2019 őszére tervezett képzési normatíva-emelés előrehozását a 2018/19-as tanév második félévére és kiterjesztését minden évfolyamra” – emelik ki.
Kirúgások, drasztikus forrásmegvonás: változásokat követelnek a felsőoktatási dolgozók
Versenyképes felsőoktatási béreket, új képzési normatívarendszert követel a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szeptembertől a képzési alaptámogatást több képzési területen a megemelt képzési önköltség alapján kapják majd meg az egyetemek, főiskolák.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
