Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Versenyképes felsőoktatási béreket, új képzési normatívarendszert követel a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szeptembertől a képzési alaptámogatást több képzési területen a megemelt képzési önköltség alapján kapják majd meg az egyetemek, főiskolák.
„Az ELTE Szenátusa a 2019-es költségvetési évre vonatkozóan egyenként 250 mFt-os költségcsökkentő intézkedési terv kidolgozására kötelezte két legnagyobb karát, a Bölcsésztudományi és a Természettudományi Kart. Ilyen mértékű forrásmegvonás (egyéb intézkedések mellett) létszámcsökkentés kikényszerítését jelenti; a két kar várhatóan 50-70 oktatójától kénytelen megválni” – írta hétfői közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), amely elfogadhatatlannak tartja, hogy „a finanszírozás elégtelen szintje, belső strukturális ellentmondásai, a valós költségeket nem tükröző képzési normatívák akadályozzák a felsőoktatásban a minőségi szakmai munkát”.
Elutasítják, hogy a magyar felsőoktatási intézmények képzési és kutatási teljesítményét finanszírozási szempontok határozzák meg és nem az oktatással szemben támasztott minőségi, a tudományterületekhez igazodó szakmai elvárások.
„Felszólítjuk az Emberi Erőforrások Minisztériuma felelős vezetőit, tárják fel a felsőoktatás finanszírozásának problémáit, mutassák be a korábban kidolgozott, új finanszírozási modellre vonatkozó elképzeléseket és hatástanulmányokat, folytassanak érdemi szakmai és társadalmi egyeztetést” – írták, kiemelve: követelik az új, a tényleges költségeket elismerő új képzési normatívarendszer kidolgozását, versenyképes felsőoktatási béreket, a források biztosítását a magas színvonalú oktatási és kutatási munka fenntartására, fejlesztésére, korszerűsítésére.
A kormányzati oldalon szerda délután jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának válasza – azt írták, 2016-ban az új finanszírozási rendelet megteremtette a jogszabályi kereteit a képzési önköltségen alapuló finanszírozásnak, viszont akkor a keretösszegek emelésére nem volt lehetőség.
Hozzátették: a kormány decemberben elfogadta a természettudomány, informatikai, bölcsészettudományi, agrár, valamint a pedagógusképzés finanszírozási keretösszegének felső értékét, „ezzel biztosítva, az egyes intézmények a valós önköltségük alapján hirdessék meg a képzéseiket és ennek megfelelően kapják meg az alaptámogatást. Vagyis az ez év szeptemberétől induló képzések esetén az intézményeknek, tehát az ELTE-nek is lehetősége lesz a megemelt képzési önköltségen meghirdetni a képzéseit, a képzési alaptámogatást pedig a megemelt képzési önköltség alapján kapja majd meg”.
A minisztérium azt is kiemelte, hogy a képzések fejlesztéséhez a finanszírozási rendelet alapján speciális támogatást biztosítanak, „2019-ben prioritásként a fenti képzési területek esetében felmerülő feladatok finanszírozása valósul meg, így az ELTE is jelentős forráshoz jut”.
A tárca szerint az egyetemek a belső intézményi költségvetés elkészítése során szabad mozgástérrel rendelkeznek, azt a tárcával nem kell egyeztetniük, „a finanszírozás megemelése érdekében idén újabb tárgyalások várhatók, amelyekbe az érintett szakmai és társadalmi fórumokat bevonják”.
Nehéz gazdálkodási helyzetbe került hat egyetem, gyorssegélyt kapnak
Hat felsőoktatási intézménynek „csikart ki" gyorssegélyt az Emberi Erőforrások Minisztériuma - írja a 168 Óra.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.