„Az ELTE Szenátusa a 2019-es költségvetési évre vonatkozóan egyenként 250 mFt-os költségcsökkentő intézkedési terv kidolgozására kötelezte két legnagyobb karát, a Bölcsésztudományi és a Természettudományi Kart. Ilyen mértékű forrásmegvonás (egyéb intézkedések mellett) létszámcsökkentés kikényszerítését jelenti; a két kar várhatóan 50-70 oktatójától kénytelen megválni” – írta hétfői közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), amely elfogadhatatlannak tartja, hogy „a finanszírozás elégtelen szintje, belső strukturális ellentmondásai, a valós költségeket nem tükröző képzési normatívák akadályozzák a felsőoktatásban a minőségi szakmai munkát”.
Elutasítják, hogy a magyar felsőoktatási intézmények képzési és kutatási teljesítményét finanszírozási szempontok határozzák meg és nem az oktatással szemben támasztott minőségi, a tudományterületekhez igazodó szakmai elvárások.
„Felszólítjuk az Emberi Erőforrások Minisztériuma felelős vezetőit, tárják fel a felsőoktatás finanszírozásának problémáit, mutassák be a korábban kidolgozott, új finanszírozási modellre vonatkozó elképzeléseket és hatástanulmányokat, folytassanak érdemi szakmai és társadalmi egyeztetést” – írták, kiemelve: követelik az új, a tényleges költségeket elismerő új képzési normatívarendszer kidolgozását, versenyképes felsőoktatási béreket, a források biztosítását a magas színvonalú oktatási és kutatási munka fenntartására, fejlesztésére, korszerűsítésére.
A kormányzati oldalon szerda délután jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának válasza – azt írták, 2016-ban az új finanszírozási rendelet megteremtette a jogszabályi kereteit a képzési önköltségen alapuló finanszírozásnak, viszont akkor a keretösszegek emelésére nem volt lehetőség.
Hozzátették: a kormány decemberben elfogadta a természettudomány, informatikai, bölcsészettudományi, agrár, valamint a pedagógusképzés finanszírozási keretösszegének felső értékét, „ezzel biztosítva, az egyes intézmények a valós önköltségük alapján hirdessék meg a képzéseiket és ennek megfelelően kapják meg az alaptámogatást. Vagyis az ez év szeptemberétől induló képzések esetén az intézményeknek, tehát az ELTE-nek is lehetősége lesz a megemelt képzési önköltségen meghirdetni a képzéseit, a képzési alaptámogatást pedig a megemelt képzési önköltség alapján kapja majd meg”.
A minisztérium azt is kiemelte, hogy a képzések fejlesztéséhez a finanszírozási rendelet alapján speciális támogatást biztosítanak, „2019-ben prioritásként a fenti képzési területek esetében felmerülő feladatok finanszírozása valósul meg, így az ELTE is jelentős forráshoz jut”.
A tárca szerint az egyetemek a belső intézményi költségvetés elkészítése során szabad mozgástérrel rendelkeznek, azt a tárcával nem kell egyeztetniük, „a finanszírozás megemelése érdekében idén újabb tárgyalások várhatók, amelyekbe az érintett szakmai és társadalmi fórumokat bevonják”.
Hat felsőoktatási intézménynek „csikart ki" gyorssegélyt az Emberi Erőforrások Minisztériuma - írja a 168 Óra.
