Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Eötvös Loránd Tudományegyetem pénzügyi helyzete és működése stabil - reagált az egyetem az Oktatói Hálózat hétfői közleményére.
Teljes mértékben valótlan az a sajtóban megjelent állítás, mely szerint „gazdasági vészhelyzet” vagy „hatalmas baj” van az ELTE-n. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pénzügyi helyzete és működése stabil. Két kar, a Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar működésének optimalizálása és gazdálkodásának racionalizálása zajlik, amelyre a karok vezetői, a kar közösségével együttműködve dolgoztak ki intézkedési tervet – írja közleményében az ELTE.
Hozzáteszik: „a struktúra kisebb kiigazítása valóban együtt jár néhány státusz megszüntetésével, de ez az esetek többségében nyugdíjas korú oktatók nyugdíjazását jelenti”.
Az egyetem szerint mindez nincsen negatív hatással az intézmény „működőképességére és az oktatás-kutatás magas minőségére, amelynek megőrzése az egyetem és a karok vezetésének legfontosabb prioritása”.
„Az egyetem oktatói és kutatói állománya biztosítja a legmagasabb színvonalú oktatási és kutatási feladatok ellátását, valamint a képzési és kutatási portfólió folyamatos bővülését. Az alaptalan pánikkeltést és a közvélemény félrevezetését határozottan elutasítjuk” – utalnak az Oktatói Hálózat hétfői nyilatkozatára.
Az Oktatói Hálózat hétfőn azt írta, az ELTE BTK és TTK oktatóinak száma „várhatóan összesen 50-70 fővel csökken, többségüket nyugdíjazással, más részüket sebtében összehozott teljesítménykövetelmények alapján fogják elbocsátani, még nem tudni, pontosan milyen megoszlásban. De bármelyik megoldásról legyen is szó, a kapacitáscsökkentés a két kar mérhető oktatási és kutatási teljesítményét tekintve indokolatlan és káros, több tanszék és képzési program felszámolásához vezet”.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.