Továbbra is a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a legzöldebb magyarországi felsőoktatási intézmény, a fenntarthatósági szempontok alapján készült GreenMetric világrangsorban a 77. helyen végzett.
Az SZTE a korábbi 88. helyről úgy lépett előrébb, hogy a felmérésben a korábbinál százzal több egyetem, 81 ország 719 intézménye vett részt.
Az Indonéziai Egyetem toplistájának népszerűsége folyamatosan növekszik: a 2010-es, első felhívásra 34 ország 95 intézménye válaszolt. Az SZTE a kezdetek óta a zöld egyetemek élbolyába tartozik. Az intézmény 2012 óta amellett végez világ- és európai szinten is a lista első negyedében, hogy hat év alatt több mint ötszáz új egyetem csatlakozott a felméréshez.
A szegedi egyetem Európában a rangsor 34. helyét szerezte meg. Előtte - egy oroszt kivéve - csak nyugat- és észak-európai intézmények találhatók.
Az SZTE 77. helyével és 7050 pontjával toronymagasan vezet a kérdőívet kitöltő nyolc magyarországi felsőoktatási intézmény versenyében. A hazai sorrendben második Pécsi Tudományegyetem a nemzetközi mezőnyben 140., a harmadik ELTE pedig 264. lett.
A felmérés hat témaköre évek óta változatlan: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladék-, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás. Ezek közül a legnagyobb - 21 százalékos - súlyú az energia és klímaváltozással, a legkisebb - 10 százalékos - jelentőségű a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör. Az SZTE kategóriánkénti eredményei azt mutatják, hogy továbbra is a hulladékgazdálkodásban a legjobb, hiszen a megszerezhető pontszámok 92 százalékát begyűjtötte, emellett jelentősen javított a környezettudatosság oktatásbeli megjelenítésén. A jövőbe mutató zöld feladatok terén az energiamenedzsment-adatbázisok további fejlesztése és az infrastrukturális korszerűsítések folytatása kínál előrelépési lehetőséget - áll a közleményben.
Itt a HVG 2019-es felsőoktatási rangsora: ismét az ELTE áll az élen
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem vezeti a HVG 2019-es felsőoktatási rangsorát, de a karok listáján is az ELTE szerezte meg az első két helyet, a legjobb eredményt az intézmény bölcsészkara érte el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
