A szegedi a legzöldebb magyarországi egyetem

Továbbra is a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a legzöldebb magyarországi felsőoktatási intézmény, a fenntarthatósági szempontok alapján készült GreenMetric világrangsorban a 77. helyen végzett.

  • MTI

Az SZTE a korábbi 88. helyről úgy lépett előrébb, hogy a felmérésben a korábbinál százzal több egyetem, 81 ország 719 intézménye vett részt.

Az Indonéziai Egyetem toplistájának népszerűsége folyamatosan növekszik: a 2010-es, első felhívásra 34 ország 95 intézménye válaszolt. Az SZTE a kezdetek óta a zöld egyetemek élbolyába tartozik. Az intézmény 2012 óta amellett végez világ- és európai szinten is a lista első negyedében, hogy hat év alatt több mint ötszáz új egyetem csatlakozott a felméréshez. 

A szegedi egyetem Európában a rangsor 34. helyét szerezte meg. Előtte - egy oroszt kivéve - csak nyugat- és észak-európai intézmények találhatók.

Az SZTE 77. helyével és 7050 pontjával toronymagasan vezet a kérdőívet kitöltő nyolc magyarországi felsőoktatási intézmény versenyében. A hazai sorrendben második Pécsi Tudományegyetem a nemzetközi mezőnyben 140., a harmadik ELTE pedig 264. lett.

A felmérés hat témaköre évek óta változatlan: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladék-, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás. Ezek közül a legnagyobb - 21 százalékos - súlyú az energia és klímaváltozással, a legkisebb - 10 százalékos - jelentőségű a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör. Az SZTE kategóriánkénti eredményei azt mutatják, hogy továbbra is a hulladékgazdálkodásban a legjobb, hiszen a megszerezhető pontszámok 92 százalékát begyűjtötte, emellett jelentősen javított a környezettudatosság oktatásbeli megjelenítésén. A jövőbe mutató zöld feladatok terén az energiamenedzsment-adatbázisok további fejlesztése és az infrastrukturális korszerűsítések folytatása kínál előrelépési lehetőséget - áll a közleményben.

Itt a HVG 2019-es felsőoktatási rangsora: ismét az ELTE áll az élen

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem vezeti a HVG 2019-es felsőoktatási rangsorát, de a karok listáján is az ELTE szerezte meg az első két helyet, a legjobb eredményt az intézmény bölcsészkara érte el.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu