Lassan, de biztosan átalakul a nemzetközi felsőoktatási piac? Ezt a kérdést próbálják megválaszolni kutatók világszerte. Több ázsiai ország mindenesetre mindent bevet, hogy felsőoktatási intézményei versenyezni tudjanak a neves brit és amerikai egyetemekkel.
2010-ben olyan döntést hozott a tajvani kormány, amelyre alighanem a világ összes vezető egyetemén felkapták a fejüket az oktatók. Az ázsiai szigetország vezetői dollármilliárdokat különítettek el arra, hogy a százhatvan tajvani egyetem közül legalább egyet a világ száz legjobb felsőoktatási intézménye közé juttassanak. Egyelőre nem jártak sikerrel. A legutóbbi sanghaji felsőoktatási rangsorban a tajvani nemzeti egyetem még mindig „csak” a 151-200. helyen állt, igaz, több tudományterületen a világ 50-100 legjobb felsőoktatási intézménye között tartják számon, ez pedig nem kis eredmény. Ráadásul az izgalmas − és igen költséges − kísérlet még nem ért véget.
A tajvani nemzeti egyetem története jól példázza, milyen nagy átrendeződés kezdődött meg a nemzetközi felsőoktatási piacon. Bár a legismertebb rangsorok élén még mindig egyesült államokbeli és brit egyetemek állnak, az ázsiai egyetemek egyre jobb helyezéseket szereznek. A QS szakemberei legutóbb például két szingapúri egyetemet is a tizenkét legjobb eredményű felsőoktatási intézmény közé soroltak − amelyek így olyan patinás amerikai egyetemeket előztek meg, mint a Yale vagy a Princeton. A legvonzóbb és legélhetőbb egyetemvárosok listáján Tokió már a második, Szöul a tizedik, de a népszerűség, a helyi karrierlehetőségek, a nemzetközi hallgatók aránya és a megfizethetőség alapján a legjobb huszonöt közé került Hongkong, Szingapúr, Tajpej és a Kiotó-Oszaka-Kobe háromszög is.
Nem csak Tajvan fordít sok pénzt és energiát arra, hogy a felsőoktatása egyre több tehetséges oktatót, kutatót és hallgatót vonzzon: Kína 2020-ra félmillió külföldi hallgatót csábítana az ország felsőoktatási intézményeibe, Japán legalább 300 ezret, Dél-Korea 200 ezret. Sőt a versenybe még olyan államok is bekapcsolódtak, mint például Malajzia, amelynek egyetemein − az ország vezetőinek reményei szerint − 2025-re már több mint 250 ezer külföldi diákot oktatnak majd. Persze szeretnék megtartani saját országuk hallgatóit is, ez pedig átírhatja a felsőoktatási térképet, hiszen például az Egyesült Államok külföldi hallgatóinak kétharmada Ázsiából, főként Kínából, Dél-Koreából és Indiából érkezik.
Persze az ázsiai hallgatók „helyben tartásához” neves oktatók és jó nevű egyetemek kellenek. Nem meglepő, hogy a dollármilliárdokból fejlesztett intézmények mellett egyre több „franchise-egyetem” bukkan fel Ázsiában: a philadelphiai Temple Universitynek például Tokióban van kampusza, míg a manhattani központú New York Universitynek Sanghajban. Utóbbi épületegyüttese alig négy éve nyílt meg, de a folyamatosan emelkedő hallgatói létszám miatt hamarosan bővíteni kell a kampuszt, az új épületekben további kétezer hallgatót tudnak majd fogadni.
A cikk a HVG Campus Plusz kiadványában jelent meg.
Nagyon furcsa jövő vár az egyetemekre? Olyan változások kezdődhetnek, amilyenekre nem is gondolunk
Elmosódnak a határok az online és a hagyományos oktatás között, a hallgatók hibrid képzéseken szerzik majd meg a karrierjükhöz passzoló tudást, és jön az új felsőoktatási „szuperhatalom". Tényleg ilyen lesz az egyetem tíz-húsz év múlva?
Mielőtt elvesszük az iskolában telefont a gyerektől, érdemes lenne megkérdezni: mit akarunk valójában megoldani? A kérdés ugyanis korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik. Vélemény.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés 139 igen szavazattal döntött a volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
