Csökkentené a szakok számát, átdolgozná a továbbképzéseket Réthelyi

Minden hallgatónak legalább fél évig külföldön kellene tanulnia, csökkentenék az alap- és mesterszakok, valamint a szakirányok számát, és átgondolnák a pedagógusok továbbképzési rendszerét is - ilyen kormányzati tervekről beszélt Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanévnyitóján.

  • Eduline

A tárca vezetője úgy fogalmazott: vissza kell állítani a pedagóguspálya presztízsét, megfelelő javadalmazást és kiszámítható életpályát kell kínálni a tanárok számára. Újra kell gondolni a pedagógusok továbbképzési rendszerét is, amelyet összhangba kell hozni a pedagógus-életpálya elvárásaival - fűzte hozzá.

Réthelyi Miklós kitért arra is, hogy szeretnék, ha a hallgatók képzési idejükből fél évet külföldön végeznének el, ezért tartják fontosnak az oktatói és hallgatói mobilitás segítését. Mindenkit biztatott, hogy lásson világot, de - mint folytatta - "ha a belső iránytű hazafelé mutat, mindenki higgyen bátran szemének, szívének és eszének", hozza haza tapasztalatát. A miniszter azt mondta, célul tűzte ki, - és ebben a kormány támogatását is élvezi, -  hogy minden erejével segítse a jól képzett fiatalok itthoni boldogulását.

Kiemelte: az oktatási rendszer újragondolása nem probléma, hanem lehetőség a jobbra. Mi erre készen vagyunk, és számítunk a felsőoktatási intézmények tanácsaira - fogalmazott Réthelyi Miklós, aki szerint mára elegendő adat gyűlt össze, hogy a 2006-ban bevezetett osztatott képzéseket és mesterképzéseket kritikus szemmel áttekintsék. Így azt, hogy szükség van-e 133 szakra és további számos szakirányra az alapképzésben, és 243 a mesterképzésben, ahányat idén meghirdettek, jól történt-e a tárgyak szétválasztása a két szint között, indokolt-e, hogy egy-egy divatos szakképzést negyven helyen hirdessenek meg.

Fazekas István

Kitért arra is, hogy ma 13 állami fenntartású főiskola működik, közülük kilenc vidéki városban. Réthelyi Miklós úgy fogalmazott: ígéretes annak a főiskolának a jövője, amelyik együttműködik az adott város iparvállalatával és kutatóintézetével, és élvezi az önkormányzat támogatását.

A tárca vezetője az ELTE-ről azt mondta, meghatározó része a magyar történelemnek, nemcsak 376 éves múltja, de biztos jövője is van. 2011-ben szinte ugyanaz a feladatunk, mint 1635-ben, a magyar felsőoktatás minőségi fejlesztése, a társadalmi-gazdasági megfelelés, és a nemzetközi versenyképesség megteremtése. Mindez egy sokszorosan más világban - fogalmazott a tárcavezető.

Mezey Barna, az ELTE rektora arról beszélt, hogy az egyetemek - így az ELTE is, - nemcsak hallgatóinak kínál értékes oktatási formákat, nem öncélúan, hanem a köz érdekében képzi hallgatóit. A társadalom egésze is részesül a képzések eredményéből - hangsúlyozta.

Ezért az ilyen képzések költségvetési támogatása közügy, és a polgárok joggal várják el, hogy a közpénzekből erre is fordítsanak - emelte ki, hozzátéve: a felsőoktatás jövőjét alapvetően meghatározó változásokat ígér a mostani tanév. 

MTI 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu