Felvételi 2011: hány pluszpont jár a hátrányos helyzetért és az OKTV-helyezésért?

Idén is változnak a felvételi pontszámítási szabályok: rosszabbul járnak az OKTV-helyezettek, a sport- és tudományos versenyek győztesei, sőt a hátrányos helyzetű diákok is.

  • Eduline
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!
Kisebb előnnyel indulnak a felvételi versenyben az OKTV-helyezettek és a szakmai versenyek győztesei: az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első tíz helyén végzett diákok továbbra is 80 pontot kapnak, a 11-20. helyezésért azonban 50 helyett 40, a 21-30. helyezésért pedig 25 helyett 20 pont jár. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30 helyett 24, az első díjért pedig 15 helyett 12 pont jár a diákoknak. Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért 1-3. díjért járó pontszámot is lecsökkentették, 25-ről 20-ra.

OKJ-s szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért 30 helyett 24 pont jár, és a sportteljesítmény is kevesebbet ér: a világ- és Európa-bajnoksági 1-3. helyezésért 20 helyett 16 pluszpont, országos bajnoksági 1-3. helyezésért 10 helyett 8. Az olimpián és ifjúsági olimpiai játékokon, sakkolimpián, a paralimpián és a siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma továbbra is 480, illetve 100 pont, vagyis bármelyik alap- vagy mesterszakra bejuthatnak.

Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki.

Ponthatárhúzás 2010-ben. Sok múlik a többletpontokon
Stiller Ákos

Hátrányos helyzet: kevesebb pluszpontot kapnak

A hátrányos helyzetűek öt ponttal kevesebbet, 20 pontot kaphatnak: míg 2010-ben a halmozottan hátrányos helyzetű diákok 25+25 pontot szerezhettek szociális helyzetük miatt, 2011-ben már csak 20+20 ponttal számolhatnak. Ötven helyett 40 pont jár a fogyatékossággal élő – hallás-, látás-, mozgássérült, beszédfogyatékos, megismerés- és viselkedésfejlődési rendellenességű – jelentkezőknek, valamint a gyermeket nevelő hallgatóknak. Hány pontot kaphatsz a nyelvvizsgákért? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hátrányos helyzet: 25 életévét még nem töltötte be, középfokú tanulmányai idején a család körülményei és szociális helyzetük miatt a jegyző védelembe vett és/vagy középfokú tanulmányai idején rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapott és/vagy középfokú tanulmányai idején rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és/vagy állami gondozott volt

A hátrányos helyzet igazolása: a jelentkezéshez csatolni kellett/kell a jegyző vagy önkormányzat által kiadott határozatot vagy igazolást arról, hogy középfokú tanulmányaid idején rendszeres gyermekvédelmi támogatást vagy kedvezményt kaptál, esetleg védelembe vettek. Az állami gondozottaknak gyámhatóság által kiadott határozatot vagy igazolást kellett bemutatniuk.

Formai követelmények: a jegyző által kiállított igazolást csak akkor fogadja el az Oktatási Hivatal, ha tartalmazza a felvételiző nevét és személyi adatait, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra/rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság tényét, idejét, a kiállító önkormányzat megnevezését és az elrendelő határozat számát, a kiállító nevében eljáró személy aláírását és a kiállító pecsétjét.

Halmozottan hátrányos helyzet: hátrányos helyzetű jelentkező, akinek a szülei legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek vagy akit tartós nevelésbe vettek

eduline
Hozzászólások

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

Európa Tanács: a szimbolikus programok nem oldják meg a roma diákok iskolai szegregációját

Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu