MSZP: húszéves oktatáspolitikai konszenzust rúg fel a kormány

Az MSZP szerint a kormány felrúgja azt a magyar politikában húsz éve meglévő konszenzust, hogy a felsőoktatást fejleszteni kell.

  • Eduline

Hiller István humánpolitikai kabinetvezető csütörtökön sajtótájékoztatón azt mondta: a felsőoktatás fejlesztésének szükségességében bal- és jobboldali kormányok, konzervatív, liberális és szocialista oktatási miniszterek egyetértettek, ezért is emelkedett 1990 óta a felsőoktatási hallgatók száma majdnem a négyszeresére. Az Orbán-kormány viszont szerinte szakított ezzel a szemlélettel.

 

A szocialista politikus rossznak, tarthatatlannak és kidolgozatlannak nevezte Hoffmann Rózsának a felsőoktatási törvényre vonatkozó koncepcióját, kiemelve: hiányoztak belőle a háttérszámítások, mögüle a hatástanulmányok. "Nem tudták megmondani, hogy amit állítanak, mennyibe kerül. Mégpedig azért, mert kirúgtak mindenkit, aki az oktatás költségszámításához ért. (...) Tízmilliárdos nagyságrendben tévedtek, és nem azért, mert rosszat akarnak tenni (...) hanem mert mindenkit kivágtak. Pártelkötelezettséggel nem rendelkező emberek tucatjait, akik az elmúlt húsz évben különböző kormányoknak dolgoztak" - mondta.
Hiller István a 2009-es Pont Ott Partin - jövőre kevesebben örülhetnek?
Stiller Ákos

Hozzátette: mivel az oktatási államtitkárság háromnegyed év alatt még egy tisztességes koncepciót sem tudott elkészíteni, Orbán Viktor nem tehetett mást, mint hogy Hoffmann Rózsa javaslatát "kidobja az ablakon". Így azonban - folytatta - az oktatáspolitika irányát a gazdasági minisztérium diktálhatja, amely a Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogram alapján jelentősen csökkentené a hallgatói létszámot.

 

Hiller István kifejtette: bár az utóbbi években nőtt a diplomás munkanélküliség, továbbra is igaz, hogy akinek felsőfokú végzettsége van, kisebb valószínűséggel veszíti el az állását és könnyebben szerez újat. A kormány tervei ezért súlyos versenyhátrányt okoznak az országnak - mondta.

 

Kunhalmi Ágnes, az MSZP-elnökség tagja a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a konvergenciaprogram alapján a kormány jövőre 12, a következő két évben 38 milliárd forintot vonna ki a felsőoktatásból. Ennek következményeként - a nemzetgazdasági minisztérium tervei szerint - a kormányzati ciklus utolsó évében az egyetemek és főiskolák az idei 53.450 helyett már csak 30 ezer fiatalt vehetnének fel állami finanszírozású felsőoktatási helyre, a most 370 ezres hallgatói összlétszám pedig végül 240 ezerre, a kilencvenes évek közepének szintjére csökkenhet - ismertette.

 

A szocialista politikus beszélt arról is, hogy a költségtérítéses képzés tervezett kivezetése azt jelenti, hogy a hallgatóknak képzésük valós költségét kell majd kifizetniük, így a tandíjak átlagosan a duplájukra emelkedhetnek, aminek következtében a fizetős hallgatók mintegy egyharmada kieshet a felsőoktatás rendszeréből.

 

Azzal kapcsolatban, hogy a konvergenciaprogram jövőre 6,6 milliárd, a következő években pedig 22,5 milliárd forintos megtakarítással számol "az üres kapacitások" megszüntetése miatt, feltette a kérdést: a kormány felsőoktatási oktatók elbocsátására és épületek eladására készül?

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.