Az MSZP szerint a kormány felrúgja azt a magyar politikában húsz éve meglévő konszenzust, hogy a felsőoktatást fejleszteni kell.
Hiller István humánpolitikai kabinetvezető csütörtökön sajtótájékoztatón azt mondta: a felsőoktatás fejlesztésének szükségességében bal- és jobboldali kormányok, konzervatív, liberális és szocialista oktatási miniszterek egyetértettek, ezért is emelkedett 1990 óta a felsőoktatási hallgatók száma majdnem a négyszeresére. Az Orbán-kormány viszont szerinte szakított ezzel a szemlélettel.
A szocialista politikus rossznak, tarthatatlannak és kidolgozatlannak nevezte Hoffmann Rózsának a felsőoktatási törvényre vonatkozó koncepcióját, kiemelve: hiányoztak belőle a háttérszámítások, mögüle a hatástanulmányok. "Nem tudták megmondani, hogy amit állítanak, mennyibe kerül. Mégpedig azért, mert kirúgtak mindenkit, aki az oktatás költségszámításához ért. (...) Tízmilliárdos nagyságrendben tévedtek, és nem azért, mert rosszat akarnak tenni (...) hanem mert mindenkit kivágtak. Pártelkötelezettséggel nem rendelkező emberek tucatjait, akik az elmúlt húsz évben különböző kormányoknak dolgoztak" - mondta.
Hozzátette: mivel az oktatási államtitkárság háromnegyed év alatt még egy tisztességes koncepciót sem tudott elkészíteni, Orbán Viktor nem tehetett mást, mint hogy Hoffmann Rózsa javaslatát "kidobja az ablakon". Így azonban - folytatta - az oktatáspolitika irányát a gazdasági minisztérium diktálhatja, amely a Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogram alapján jelentősen csökkentené a hallgatói létszámot.
Hiller István kifejtette: bár az utóbbi években nőtt a diplomás munkanélküliség, továbbra is igaz, hogy akinek felsőfokú végzettsége van, kisebb valószínűséggel veszíti el az állását és könnyebben szerez újat. A kormány tervei ezért súlyos versenyhátrányt okoznak az országnak - mondta. Kunhalmi Ágnes, az MSZP-elnökség tagja a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a konvergenciaprogram alapján a kormány jövőre 12, a következő két évben 38 milliárd forintot vonna ki a felsőoktatásból. Ennek következményeként - a nemzetgazdasági minisztérium tervei szerint - a kormányzati ciklus utolsó évében az egyetemek és főiskolák az idei 53.450 helyett már csak 30 ezer fiatalt vehetnének fel állami finanszírozású felsőoktatási helyre, a most 370 ezres hallgatói összlétszám pedig végül 240 ezerre, a kilencvenes évek közepének szintjére csökkenhet - ismertette. A szocialista politikus beszélt arról is, hogy a költségtérítéses képzés tervezett kivezetése azt jelenti, hogy a hallgatóknak képzésük valós költségét kell majd kifizetniük, így a tandíjak átlagosan a duplájukra emelkedhetnek, aminek következtében a fizetős hallgatók mintegy egyharmada kieshet a felsőoktatás rendszeréből. Azzal kapcsolatban, hogy a konvergenciaprogram jövőre 6,6 milliárd, a következő években pedig 22,5 milliárd forintos megtakarítással számol "az üres kapacitások" megszüntetése miatt, feltette a kérdést: a kormány felsőoktatási oktatók elbocsátására és épületek eladására készül?MTI
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
