A szociológus végzettségű, akadémiai doktori címmel rendelkező volt rektor két vádlott-társa bűnsegédként szintén letöltendő szabadságvesztést kapott, két, illetve két és fél évet. A vád szerint Szabó - aki 2006-tól töltötte be a nemzetvédelmi egyetem rektori posztját - 2009-ben egy nemzetközi szállítmányozási cégtől próbált jogtalan előnyt kicsikarni oly módon, hogy valótlanul azt állította a cég magyarországi és nemzetközi vezetőinek: a vállalat egyes dolgozói fegyvert és drogot csempésztek. Ő azonban el tudja intézni - mondta -,hogy a cég kimaradjon a nyomozásból és a várható médiabotrányból, így nem sározzák be a cég nevét, megőrizheti üzleti jó hírét.

   
Cserébe a rektor azt kérte, hogy távolítsák el a cég négy magyarországi dolgozóját, illetve bontsanak szerződést az aktuális őrző-védő partnerrel, helyettük pedig egy általa megjelölt biztonsági céget alkalmazzanak.


Szabó olyan információkkal próbálta megtéveszteni a nemzetközi cég vezetőit, hogy titkosszolgálati emberek a céggel összefüggésben állítólag arról beszélgettek: fél mázsa kokain eltűnése miatt két spanyol férfi jön Magyarországra, és leszámolásra készül.
   
A rektort tavaly februárban kommandósok fogták el a munkahelyén és négy hónapot előzetes letartóztatásban töltött. Szabó egyik vádlott-társa a nemzetközi cég magyarországi középvezetője volt, és négy kollégája eltávolítását szorgalmazta a rektoron keresztül, a harmadrendű vádlottnak pedig az érdekeltségi körébe tartozott az a biztonsági vállalkozás, amelyet a vádlottak megpróbáltak bejuttatni a nemzetközi céghez. A harmadrendű vádlott már többször állt bíróság előtt, és börtönben is ült. 
   
Az eljárás során mindhárom vádlott tagadta bűnösségét, védőik felmentést kértek, hatósági provokációról, koholt bizonyítékokról, megalapozatlan vádakról beszéltek.

Szabó János korábban azzal magyarázta tettét, hogy ő csak "jószolgálati küldetés" keretében akarta figyelmeztetni a nemzetközi céget a rá leselkedő veszélyekre. Kedden az utolsó szó jogán az elsőrendű vádlott továbbra is állította, hogy nem követett el bűncselekményt, csupán megpróbálta rektorként piaci alapokra helyezni a megfogyatkozó állami támogatás miatt nehéz helyzetbe került nemzetvédelmi egyetemet. 

 A büntetőtanács elnöke azonban az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában a lehallgatási anyagokra, e-mailekre, tanúvallomásokra támaszkodva egyértelműen elutasította a vádlotti védekezéseket, és megállapította, hogy a vádlottak valótlan információkkal, hivatali befolyásukra hivatkozva próbálták megtéveszteni és jogtalan előny nyújtására késztetni a nemzetközi cég vezetését. A bíró megjegyezte, hogy a vádlottaktól egyszer sem kapott elfogadható magyarázatot arra az egyszerű kérdésre: miért nem fordultak a hatóságokhoz, ha bűncselekmény jutott a tudomásukra. A szóbeli indoklás szerint az elsőrendű vádlott egyetemi pozícióját a munkahelyen kívüli egzisztenciális érvényesülés eszközének tekintette.

MTI