2020-ra sem lesz minden második magyar fiatal frissdiplomás

Nagyobb figyelmet kell szentelni a tanárok képzésére és a hátrányos helyzetű diákok oktatására - jelentette be Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hétfőn Brüsszelben, az oktatásügyi miniszterek találkozója után. Andrulla Vasziliu oktatási biztos szerint 2020-ra sem tudják majd negyven százalékosra növelni a diplomások arányát az Európai Unióban.

  • Eduline

A költségvetési egyensúlyteremtés időszakában is szükséges a humán erőforrás fejlesztésére szánt ráfordítások szinten tartása nemzeti és európai uniós szinten egyaránt - tette hozzá. Mint Hoffmann Rózsa az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta, a brüsszeli miniszteri tanácskozás középpontjában az állt, milyen szerepet játszik az oktatás és képzés a 2020-ig kitűzött európai uniós fejlesztési célok elérésében. A megbeszélésen a gazdasági koordináció új lépcsőjét jelentő, első "európai félév" jegyében megerősítették az oktatási és képzési területnek az állam- és kormányfők által megszavazott kiemelt szerepet - szögezte le. 

Szakképzés, élethosszig tartó tanulás és elhelyezkedés - a legfőbb témák
MTI

Az ágazat legfőbb üzenetei között a soros elnök megemlítette azt is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az egész életen át tartó tanulás politikájára, elő kell mozdítani a készségfejlesztést, és vonzóbbá kell tenni a szakképzést. A tagországok álláspontját összefoglalva kifejtette: hangsúlyt kell fektetni a mobilitás támogatására is, továbbá fontos, hogy az oktatás és a munka világa közötti átmenet zökkenőmentes legyen. Kiemelt jelentőségű a hátrányos helyzetű csoportok esetében korai beavatkozást lehetővé tévő, célzott támogatási politika, és megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a tanárok képzésére is. 

 

A sajtótájékoztatón az Európai Bizottságot képviselő Andrulla Vasziliu oktatási biztos elmondta, hogy az előzetesen ismertté vált tagországi célok alapján úgy tűnik, a jelenlegi vállalások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy uniós szinten teljesíteni lehessen az EU 2020-ban szereplő célkitűzéseket, azaz az iskolát idő előtt elhagyók arányának 10 százalék alatt tartását és a diplomások arányának 40 százalékra növelését. Nem említett országokat, azt viszont jelezte, hogy a magyar célok kellően ambiciózusak, és megfelelnek az uniós elvárásoknak.

 

Hoffmann Rózsa ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kormányok még csak most készítik végleges reformprogramjaikat, miközben a tagországok kivétel nélkül elkötelezték magukat az uniós célkitűzések teljesítése mellett. 

 MTI

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.