Nagyobb figyelmet kell szentelni a tanárok képzésére és a hátrányos helyzetű diákok oktatására - jelentette be Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hétfőn Brüsszelben, az oktatásügyi miniszterek találkozója után. Andrulla Vasziliu oktatási biztos szerint 2020-ra sem tudják majd negyven százalékosra növelni a diplomások arányát az Európai Unióban.
A költségvetési egyensúlyteremtés időszakában is szükséges a humán erőforrás fejlesztésére szánt ráfordítások szinten tartása nemzeti és európai uniós szinten egyaránt - tette hozzá. Mint Hoffmann Rózsa az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta, a brüsszeli miniszteri tanácskozás középpontjában az állt, milyen szerepet játszik az oktatás és képzés a 2020-ig kitűzött európai uniós fejlesztési célok elérésében. A megbeszélésen a gazdasági koordináció új lépcsőjét jelentő, első "európai félév" jegyében megerősítették az oktatási és képzési területnek az állam- és kormányfők által megszavazott kiemelt szerepet - szögezte le.
Az ágazat legfőbb üzenetei között a soros elnök megemlítette azt is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az egész életen át tartó tanulás politikájára, elő kell mozdítani a készségfejlesztést, és vonzóbbá kell tenni a szakképzést. A tagországok álláspontját összefoglalva kifejtette: hangsúlyt kell fektetni a mobilitás támogatására is, továbbá fontos, hogy az oktatás és a munka világa közötti átmenet zökkenőmentes legyen. Kiemelt jelentőségű a hátrányos helyzetű csoportok esetében korai beavatkozást lehetővé tévő, célzott támogatási politika, és megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a tanárok képzésére is.
A sajtótájékoztatón az Európai Bizottságot képviselő Andrulla Vasziliu oktatási biztos elmondta, hogy az előzetesen ismertté vált tagországi célok alapján úgy tűnik, a jelenlegi vállalások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy uniós szinten teljesíteni lehessen az EU 2020-ban szereplő célkitűzéseket, azaz az iskolát idő előtt elhagyók arányának 10 százalék alatt tartását és a diplomások arányának 40 százalékra növelését. Nem említett országokat, azt viszont jelezte, hogy a magyar célok kellően ambiciózusak, és megfelelnek az uniós elvárásoknak. Hoffmann Rózsa ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kormányok még csak most készítik végleges reformprogramjaikat, miközben a tagországok kivétel nélkül elkötelezték magukat az uniós célkitűzések teljesítése mellett.MTI
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
