2020-ra sem lesz minden második magyar fiatal frissdiplomás

Nagyobb figyelmet kell szentelni a tanárok képzésére és a hátrányos helyzetű diákok oktatására - jelentette be Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hétfőn Brüsszelben, az oktatásügyi miniszterek találkozója után. Andrulla Vasziliu oktatási biztos szerint 2020-ra sem tudják majd negyven százalékosra növelni a diplomások arányát az Európai Unióban.

  • Eduline

A költségvetési egyensúlyteremtés időszakában is szükséges a humán erőforrás fejlesztésére szánt ráfordítások szinten tartása nemzeti és európai uniós szinten egyaránt - tette hozzá. Mint Hoffmann Rózsa az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta, a brüsszeli miniszteri tanácskozás középpontjában az állt, milyen szerepet játszik az oktatás és képzés a 2020-ig kitűzött európai uniós fejlesztési célok elérésében. A megbeszélésen a gazdasági koordináció új lépcsőjét jelentő, első "európai félév" jegyében megerősítették az oktatási és képzési területnek az állam- és kormányfők által megszavazott kiemelt szerepet - szögezte le. 

Szakképzés, élethosszig tartó tanulás és elhelyezkedés - a legfőbb témák
MTI

Az ágazat legfőbb üzenetei között a soros elnök megemlítette azt is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az egész életen át tartó tanulás politikájára, elő kell mozdítani a készségfejlesztést, és vonzóbbá kell tenni a szakképzést. A tagországok álláspontját összefoglalva kifejtette: hangsúlyt kell fektetni a mobilitás támogatására is, továbbá fontos, hogy az oktatás és a munka világa közötti átmenet zökkenőmentes legyen. Kiemelt jelentőségű a hátrányos helyzetű csoportok esetében korai beavatkozást lehetővé tévő, célzott támogatási politika, és megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a tanárok képzésére is. 

 

A sajtótájékoztatón az Európai Bizottságot képviselő Andrulla Vasziliu oktatási biztos elmondta, hogy az előzetesen ismertté vált tagországi célok alapján úgy tűnik, a jelenlegi vállalások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy uniós szinten teljesíteni lehessen az EU 2020-ban szereplő célkitűzéseket, azaz az iskolát idő előtt elhagyók arányának 10 százalék alatt tartását és a diplomások arányának 40 százalékra növelését. Nem említett országokat, azt viszont jelezte, hogy a magyar célok kellően ambiciózusak, és megfelelnek az uniós elvárásoknak.

 

Hoffmann Rózsa ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kormányok még csak most készítik végleges reformprogramjaikat, miközben a tagországok kivétel nélkül elkötelezték magukat az uniós célkitűzések teljesítése mellett. 

 MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.