Az Új Széchenyi Tervből szeretne támogatást kérni a négy magyarországi orvosegyetem; a forrás felhasználásának célja a külföldi hallgatók létszámának növelése lenne, ebből pedig a magyar nemzetgazdaság is profitálhatna.
Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem (SE) gazdasági főigazgatója elmondta: az orvosegyetemek saját bevételhez csak a magas színvonalú szolgáltatásaikon, jelen esetben az oktatáson keresztül juthatnak, de fejlesztési kapacitásaik végesek. Az állami támogatáson keresztül azonban bővíthetnék azt az infrastruktúrát és szakembergárdát, amelyek révén még több fizetős külföldi hallgatót tudnának felvenni az orvosegyetemekre. A gazdasági vezető felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi hallgatók létszámának bővítése egyrészt jó az adott egyetemnek, és áttételesen nyer vele a magyar nemzetgazdaság is, hiszen ideális esetben egy hallgató több évig él egy adott egyetemi városban.
Ivády Vilmos elmondta, a magyarországi orvosegyetemeken tanuló több mint hatezer külföldi diák évente becslések szerint 24 milliárd forint bevételt jelent az országnak, hiszen a befizetett tandíj az egyetemeket illeti, de további nagyjából 12 milliárd közvetlenül a GDP-t gyarapítja.
Tulassay Tivadar, az SE rektora hozzáfűzte: az egyetemek saját erőből már nem tudnak fejleszteni annak érdekében, hogy még több külföldi hallgatót vegyenek fel, azonban az idegen nyelvű magyar orvosképzésre túljelentkezés van.Kollár Lajos, a Pécsi Klinikai Központ főigazgatója is úgy vélekedett, nem szabad kihasználatlanul hagyni azt, hogy mind a négy orvosegyetemen többszörös túljelentkezés van külföldi hallgatókból, akiket legtöbbször kapacitás híján kénytelenek elutasítani. Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem dékánhelyettese hozzátette: az oktatás is az ipar egy ága, és az ide befektetett forintok mindenképpen megtérülnek. A GDP-n belül a felsőoktatásra fordított kiadások aránya Magyarországon körülbelül 1 százalék, míg Európában 1,2 százalék. Számítások szerint tízmilliárd forint nagyságrendű állami támogatásból és az ebből adódó kapacitásfejlesztésből nyolcszáz külföldi hallgatóval lehetne többet felvenni az orvosegyetemekre, ami az állami bevételek jelentős növekedését eredményezné. Tulassay Tivadar hozzátette: nincs még egy olyan ágazat, ahol az állami befektetések ilyen rövid idő - két-három év - alatt megtérülnének, mint a felsőoktatásban. Kitért arra is, hogy a felsőoktatás ehhez hasonló támogatása nem csak az orvosegyetemeken keresztül jelenthet nemzetgazdasági többletet.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
