Az Új Széchenyi Tervből szeretne támogatást kérni a négy magyarországi orvosegyetem; a forrás felhasználásának célja a külföldi hallgatók létszámának növelése lenne, ebből pedig a magyar nemzetgazdaság is profitálhatna.
Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem (SE) gazdasági főigazgatója elmondta: az orvosegyetemek saját bevételhez csak a magas színvonalú szolgáltatásaikon, jelen esetben az oktatáson keresztül juthatnak, de fejlesztési kapacitásaik végesek. Az állami támogatáson keresztül azonban bővíthetnék azt az infrastruktúrát és szakembergárdát, amelyek révén még több fizetős külföldi hallgatót tudnának felvenni az orvosegyetemekre. A gazdasági vezető felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi hallgatók létszámának bővítése egyrészt jó az adott egyetemnek, és áttételesen nyer vele a magyar nemzetgazdaság is, hiszen ideális esetben egy hallgató több évig él egy adott egyetemi városban.
Ivády Vilmos elmondta, a magyarországi orvosegyetemeken tanuló több mint hatezer külföldi diák évente becslések szerint 24 milliárd forint bevételt jelent az országnak, hiszen a befizetett tandíj az egyetemeket illeti, de további nagyjából 12 milliárd közvetlenül a GDP-t gyarapítja.
Tulassay Tivadar, az SE rektora hozzáfűzte: az egyetemek saját erőből már nem tudnak fejleszteni annak érdekében, hogy még több külföldi hallgatót vegyenek fel, azonban az idegen nyelvű magyar orvosképzésre túljelentkezés van.Kollár Lajos, a Pécsi Klinikai Központ főigazgatója is úgy vélekedett, nem szabad kihasználatlanul hagyni azt, hogy mind a négy orvosegyetemen többszörös túljelentkezés van külföldi hallgatókból, akiket legtöbbször kapacitás híján kénytelenek elutasítani. Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem dékánhelyettese hozzátette: az oktatás is az ipar egy ága, és az ide befektetett forintok mindenképpen megtérülnek. A GDP-n belül a felsőoktatásra fordított kiadások aránya Magyarországon körülbelül 1 százalék, míg Európában 1,2 százalék. Számítások szerint tízmilliárd forint nagyságrendű állami támogatásból és az ebből adódó kapacitásfejlesztésből nyolcszáz külföldi hallgatóval lehetne többet felvenni az orvosegyetemekre, ami az állami bevételek jelentős növekedését eredményezné. Tulassay Tivadar hozzátette: nincs még egy olyan ágazat, ahol az állami befektetések ilyen rövid idő - két-három év - alatt megtérülnének, mint a felsőoktatásban. Kitért arra is, hogy a felsőoktatás ehhez hasonló támogatása nem csak az orvosegyetemeken keresztül jelenthet nemzetgazdasági többletet.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
