Egyre több általános- és középiskola szereltetne be chipkártyás beléptetőrendszert és térfigyelő kamerákat: az intézményvezetők szerint nemcsak a késések és az igazolatlan hiányzások száma csökkenne, de ritkábban fordulnának elő verekedések és lopások is. A biztonság azonban sokba kerül, ráadásul a kamerák használata adatvédelmi szabályokba is ütközik.
Néhány hónapja pár perccel korábban kell előadásra érkezniük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Üzleti Tudományok Intézetében tanuló mesterszakos hallgatóknak, mielőtt ugyanis leülnének, ujjukat egy biometrikus azonosítóhoz kell érintetniük, vagyis be kell "logolniuk": az azonosítórendszer elektronikus katalógusként működik, vagyis ellenőrzi, hogy mindenki megjelent-e a kötelező előadásokon.
„A hallgatók létszámának kulturált és gyors ellenőrzése a hagyományos aláírós módszerrel elképzelhetetlen lenne" - mondja Andor György, a BME Pénzügyek Tanszék vezetője, aki szerint a diákok egyáltalán nem ellenezték az azonosító alkalmazását, az oktatók pedig kifejezetten pozitív tapasztalatokról számolnak be. "A logolás hatására kétszer annyi hallgató jár be az órákra, mint korábban, ráadásul a tanulmányi teljesítményük is javult. Az azonosítás ugyanis megnehezíti azoknak a dolgát, akik egyáltalán nem akarnak részt venni az előadásokon" - teszi hozzá a tanszékvezető. Az intézmény a rendszert többfunkcióssá alakítaná át, vagyis a zh-kra és a vizsgákra is ezzel lehetne jelentkezni, sőt akár az irodák nyitását és zárását, valamint a sportpályák használatát is ellenőrizni lehetne vele.
| Problémák vannak az iskolában? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre?Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! |
Ujjlenyomat-vizsgálat és motozás az iskolában: szabad vagy tilos?
Bár az tény, hogy az azonosítórendszerek használata jóval praktikusabb és gyorsabb, mint a hagyományos jelenléti ív kitöltése, jogvédők szerint problémákat vethet fel az alkalmazása. Mivel ez az ellenőrzési mód személyes adatok kezelésével jár, kétféle módon lehet jogszerűvé tenni: törvényi úton, vagy az alanyok – az adatot szolgáltatók - hozzájárulásával. Mivel az előbbi hiányzik, minden diák írásbeli beleegyezésére van szükség. A szisztémát éppen ezért a Műegyetemen sem tették kötelezővé: ha valaki nem járul hozzá ujjlenyomata vizsgálathoz, akkor minden kötelező előadás előtt és után a titkárságon kell regisztrálnia magát. Ilyen azonban eddig csak egyetlen esetben fordult elő.
Az egyik Pest megyei középiskola vezetősége a rendszeres verekedések és lopások miatt döntött úgy, hogy beléptető- és azonosítórendszer helyett biztonsági őröket alkalmaz. "Volt már rá példa, hogy meg kellett motozni valamelyik diákot, mert kést hordott magával. Az ehhez hasonló esetek azonban viszonylag ritkák" - mondja az intézmény - neve elhallgatását kérő - igazgatóhelyettese.
„A közoktatási intézmény köteles felügyeletet biztosítani a kiskorú tanulók felett, óvnia kell azok testi épségét, egészségét, vigyáznia kell értékeikre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha az iskolában szabálysértés vagy bűncselekmény történik, a pedagógusnak vagy a biztonsági őrnek joga lenne átvizsgálni a tanulók ruházatát, csomagjait. A magánszférához való jog ugyanis minden embert megillető alapjog” – áll Aáry-Tamás Lajos oktatási biztos 2009-es beszámolójában. Az ombudsman szerint csak néhány, a törvény által meghatározott esetben lehet ideiglenesen, arányosan és szükséges mértékben korlátozni a tanuló jogait, így például akkor, ha valaki közvetlen veszélyben van, anyagi kár érheti, netalán a közérdek sérül.
Biztonsági kamerák a folyosókon: sok iskolában nem tartják be a szabályokat
Az Eduline által megkérdezett iskolaigazgatók szerint egyre több oktatási intézmény tervezi biztonsági kamerák beszerelését - pedig a jogszabályok ezt sem teszik egyszerűvé. A térfigyelő kamerák által készített felvételek ugyanis személyes adatot tartalmaznak, ezért az ilyen berendezések működtetése adatkezelésnek minősül. A probléma itt is ugyanaz, mint az ujjlenyomatvételnél: személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény írja elő.
„Közoktatási intézményben kamerák elhelyezésére törvény felhatalmazást nem ad, az érintettek hozzájárulásának beszerzése pedig a gyakorlatban nem megvalósítható, hiszen ebben az esetben mindenkinek, aki az iskolában megfordul, szükséges lenne a hozzájárulása” – áll az oktatási biztos beszámolójában. Az ombudsman állásfoglalása szerint a jogszerű megoldás az, ha olyan eszközt helyeznek el az iskola bejáratánál, amely nem rögzíti a felvételeket, hanem a kamera képét egy monitoron keresztül lehet figyelemmel kísérni.
Az iskolának gondoskodnia kell arról is, hogy a kamera ne titkos megfigyelő eszköz legyen, ezért jól láthatóan kell elhelyezni, és fel kell hívni a figyelmet a jelenlétére – ahogy azt az adatvédelmi törvény előírja.
A mágikus kártya
Egyszerűbb és kevésbé problémás megoldást jelentenek a kártyás-forgókapus beléptetőrendszerek, biztonságtechnikai szakemberek szerint ugyanis ez a módszer a leghatékonyabb. Ilyen csipkártyás berendezést szereltek be nemrég a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnáziumban: az épület főbejáratánál két forgókaros kaput helyeztek el, amelyen át csipkártyával lehet be- és kilépni. Az iskola 565 diákja és 62 alkalmazottja közül mindenki saját kártyával rendelkezik.
„Kidolgoztunk egy digitális kommunikációs rendszert, amelybe beletartozik a digitális napló is. Ezt a rendszert később számos intézmény át is vette, így az iskolánk még profitált is belőle” - mondja Petróczi Gábor, a gimnázium igazgatója. „Nálunk nincs sem hagyományos napló, sem ellenőrző könyv, ezeket az elektronikus napló helyettesíti. Azt tapasztaljuk, hogy a rendszer csökkenti a
és a késések számát” - teszi hozzá az igazgató. A beléptetőrendszer kiépítése négymillió forintba került.
Schäffer Dániel
eduline
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
