Tízezreket fizetnek a hallgatók: jogosan szednek pénzt az egyetemek?

Dániel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőmérnöki Karának másodéves hallgatója. Előfordult, hogy nem tudta egy szemeszter alatt az összes felvett kreditjét teljesíteni, vagy egy tárgyból másodszor is pótvizsgáznia kellett. „Előbbiért kreditenként 1200 forintot, utóbbiért 3000 forintot fizettem. Volt olyan félévem, amikor összesen húszezer forintom bánta, hogy mulasztottam” – meséli. Attila szintén ezen a karon tanul. Vidékről került fel Budapestre, és az első félévbena tanulás helyett inkább a szórakozást választotta. „A vizsgaidőszak végén kellett szembenéznem azzal a ténnyel, hogy fizetnem kell a kétszer megismételt zárthelyikért és a későn leadott házi dolgozatokért. Az első évben ráadásul 30 felvett kreditet nem teljesítettem, ez 36 ezer forintomba került. Megdöbbentem, mivel államilag támogatott képzésre vettek fel, így nem számítottam ezekre a plusz költségekre” – meséli Attila, aki azt ugyan elismeri, hogy saját hibájából kellett mélyen a zsebébe nyúlnia, ám a több tízezres büntetést nem tartja igazságosnak.

Ezerkétszáztól négyezer forintig: egyetemenként változik a tarifa

Az, hogy milyen mulasztásért mennyit kell fizetni, intézményenként változik. A BME-n több tízezer forintjába kerülhet valakinek, ha a felvett krediteket nem teljesíti, ugyanezért a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karán nem kérnek pénzt a hallgatóktól. A műszaki egyetemen 3000 forintot kell fizetni azért, ha valaki igazolatlanul hiányzik a vizsgáról, de ugyanennyit kérnek el a megismételt utóvizsgáért és a késedelmes beiratkozásért is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a késedelmes indexfelvétel és -leadás 2700 forintjába kerül a diákoknak, a BGF-KVIFK-en ugyanezért 3500-at, a Debreceni Egyetemen pedig még többet, 4000 forintot kell fizetni. A szakdolgozatírást is érdemes időben befejezni: a BME-n 1200 forintba, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig naponta 3600 forintba "kerül" a késés.

A felsőoktatási törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy az egyetemek és főiskolák különeljárási díjakat szedjenek a diákoktól. „A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez kötheti” – áll a jogszabályban. És bár az összegek intézményenként változnak, a határ mégsem a csillagos ég: a fizetési kötelezettség alkalmankénti mértéke nem haladhatja meg a hallgatói normatíva öt százalékát, vagyis 5950 forintot.

Persze a hallgatónak csak akkor kell fizetnie, ha bebizonyosodik, hogy ő mulasztott. A Debreceni Egyetemen például már többször előfordult, hogy az oktató nem rögzítette időben az érdemjegyet a Neptunon, ezért elektronikus rendszer nem teljesítettnek értékelte a kurzust, és fizetési felszólítást küldött a hallgatónak. Ha kiderül, hogy a diáknak van igaza, az intézmény visszavonja a fizetési kötelezettséget. A BME-n egy rekotir utasítás szerint ezért már a tanároknak is a zsebükbe kell nyúlniuk, ha nem rögzítik időben a jegyeket. 

"Az egyetem nem középiskola"

Az Eduline-nak nyilatkozó diákok azt állítják, azért csúsznak le a határidőkről, mert egyszerűen nem tudnak róluk. Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman szerint az egyetemek és főiskolák kötelessége hozzáférhetővé tenni a hallgatót terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét az intézmény térítési és juttatási szabályzatában. Orosz Éva, a Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának tanulmányi hivatalvezetője úgy gondolja, náluk megfelelően informálják a diákokat. „Már a beiratkozáskor mindenkit figyelmeztetünk arra, szigorúan tartsa be a határidőket. A Neptunon mindenki figyelemmel kísérheti a fontos dátumokat” – mondja.

Komócsin Zoltán, a BME Központi Tanulmányi Hivatalának igazgatóhelyettese elmondta: náluk minden elsőéves kap egy DVD-t, amelyen a képzési tájékoztatók mellett rajta vannak a szabályzatok is. A közelgő fontos dátumokra pedig hírlevelekben és az egyetemi újságban is folyamatosan figyelmeztetik a diákokat. Taskó Mihályné, az ELTE-BTK Tanulmányi Hivatalának vezetője szerint a hallgatóknak el kell fogadniuk, hogy a felsőoktatási intézmény már nem középiskola, ahol az osztályfőnök előre szól az aktuális dátumokról. Itt már a diákok feladata, hogy odafigyeljenek az őket érintő határidőkre.

Aki nem fizet, nem folytathatja tanulmányait

„A jobb anyagi helyzetben lévő diákoknak nem számít az a párezer forintos többletkiadás, a szegényebb diákokra viszont jobban hat a büntetés: ők a későbbiekben igyekeznek jobban betartani a határidőket” – mondta Körösparti Péter, a HÖOK elnöke, aki szerint a különeljárási díjaknak fegyelmező ereje van. Az intézmények többsége azonban vizsgázni vagy tárgyat felvenni sem engedi a hallgatót addig, amíg nem fizette be a tartozását. Mint az oktatási jogok ombudsmana az Eduline-nak elmondta, ehhez joga is van az egyetemeknek és főiskoláknak. Az általunk megkérdezett intézmények képviselői szerint a kezdeti nehézségek után felsőbbévesként már kevesebbet mulasztanak a diákok, de azért minden szemeszterben akad néhány hallgató, akik mulaszt.

A befizetett büntetések pedig több milliós bevételt jelentenek az intézményeknek. A BME-n például az elmúlt félévben csak a pót-UV-kért több mint 6 és fél millió forintot fizettek be a diákok, és összesen majdnem 8 milliót azok, akik igazolatlanul hiányoztak a vizsgákról.

Szűcs Dóra

eduline