Ügyvédek, orvosok, nyomozók, pr- és kommunikációs szakemberek, újságírók - mind mind voltak már központi szereplői egy-egy televíziós sikerszériának, kérdés viszont hogy ez mennyire hathatott a fiatal nézőkre és befolyásolhatta-e egyáltalán őket, mikor évekkel később a felvételi jelentkezési lapjukat töltötték ki.
Hosszú ideig az egyik legkedveltebb sorozat volt a '90-es évek külföldi sikerszériái közül nálunk talán elsőként bemutatott
Vészhelyzet
, melynek az első évadát az USA-ban 1994-ben sugározták, 2009-ben pedig már a 15. évadnál járt.
Itthon az orvosi karokra jelentkezők száma a felvételi jelentkezési statisztikák szerint 2004-ben ugrott meg. Ekkora már nálunk is népszerű volt a Vészhelyzet, igaz hiba lenne ok-okozati összefüggéseket keresni a sorozat nézettsége és
az egészségügyi pályára vágyók száma
között.
„Az elmúlt években felértékelődött a mentősök munkája, egyre többen jelentkeznek hozzánk. Tény, hogy a Vészhelyzet érdekesebbé tette a munkánkat az emberek számára, közelebb hozta hozzájuk, azonban az, hogy manapság nagyobb az érdeklődés a mentős munka iránt nem feltétlen ennek köszönhető, hanem annak, hogy a rossz gazdasági helyzetben minden munka és álláslehetőség értékesebb lett” – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Győrfi hozzátette: a sorozatban egy idealizált állapotot láthatnak a nézők, amely nemhogy hazánkban nincs így, de még Amerikában, a forgatás helyszínén sem teljesen úgy működik a mentős és a sürgősségi ellátás, ahogy azt a képernyőn láthatjuk.
A
Harmadik Műszakot
néhány évvel a Vészhelyzet után kezdték el vetíteni. Ez egyszerre mutatta be a tűzoltók, rendőrök és a mentősök életét, noha valamiért leginkább igazából a tűzoltók kerültek előtérbe ennek kapcsán.
Ma Magyarországon egyébként többszörös a túljelentkezés a tűzoltói pályára, holott köztudott: a fizetések nem túl magasak, sőt.
„Úgy vélem, mind a Harmadik műszak, mind pedig az olyan filmek, mint a Lánglovagok és a Tűzből nincs kiút befolyásolták azt, hogy a szakmánk egyre népszerűbb lett az emberek körében. Igazából egyetlen sorozatra vagy filmre nem lehet ezt az egészet felfűzni, de az összes együtt már tudott eredményt elérni” – mondta el Dobson Tibor, a Magyar Tűzoltószövetség szóvivője. Hozzátette: míg a 90-es évek elején még lasszóval kellett fogniuk az embereket, ma már országosan 8-10-szeres a túljelentkezés. Sajnos azonban a jelentkezők 70-80%-a rögtön kiesik a felvételi rostán, mert vagy nem felel meg egészségügyileg, vagy a pszichikai esetleg fizikai állapota nem tesz eleget a kívánalmaknak. Korábban, amikor még létezett a sorkatonaság ez az arány jóval kisebb volt, hiszen a jelentkezők mind katonaviseltként vagy a seregtől kerültek a tűzoltósághoz, így már ott átmentek az elsődleges szűréseken.
Dr. Pörge Lajos, nyugalmazott rendőr ezredes, aki egy rendészeti szakközépiskolában oktat, arról számolt be, hogy a Helyszínelők-sorozatok hatására a bűnügyi nyomozói szakma, illetve annak technikai része is egyre érdekesebbé vált az emberek számára.
„A rendészeti oktatásban és az utánpótlás-szervezésben is érzékelhető az utóbbi két évben, hogy egyre népszerűbbé válik a bűnügyi nyomozói szakma, illetve a nyomozati munka technikai része. A nyomozói foglalkozás korábban is népszerű volt azok körében, akik krimiket olvastak, vagy ilyen típusú filmeket néztek, de amióta a Helyszínelők-sorozat itthon is népszerűvé vált, megnőtt az érdeklődés a bűnügyi helyszínelés iránt a fiatalok körében” – osztotta meg tapasztalatait az ezredes, aki elárulta: az óráin is egyre többször kérik a diákok, hogy ezekre a témákra is térjenek ki részletesen. A lőirány megállapításától kezdve egészen a lövedék meghatározásig minden érdekli a fiatalokat. Dr. Pörge azt is hozzátette: azért azt mindig igyekszik elmondani a diákoknak és az érdeklődőknek, hogy az életben nem teljesen olyan ez a munka, mint, ahogy azt a tévében láthatjuk. „A bűnügyi nyomozói munka nagyon összetett, komplex dolog, aminek a technikai részletek fontos szeletei” – fogalmazta meg az ezredes.
A fent említett sorozatok talán a legnépszerűbbek, de azért nem szabad olyan egyéb sorozatokról sem elfeledkeznünk, mint például a Kés alatt, amely a plasztikai sebészek életét hozta kicsit közelebb hozzánk (talán túlságosan is), a Szex és New York, illetve az Elnök emberei, amelyek a kommunikációs és pr- szakmát ismertették meg az emberekkel, de persze számos más példát is találhatnánk, akár olyan sorozatokból is, amelyeket itthon még nem sugároztak a csatornák, de az internetes letöltési listákon előkelő helyeséket értek el.
eduline
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
