Ügyvédek, orvosok, nyomozók, pr- és kommunikációs szakemberek, újságírók - mind mind voltak már központi szereplői egy-egy televíziós sikerszériának, kérdés viszont hogy ez mennyire hathatott a fiatal nézőkre és befolyásolhatta-e egyáltalán őket, mikor évekkel később a felvételi jelentkezési lapjukat töltötték ki.
Eduline
Hosszú ideig az egyik legkedveltebb sorozat volt a '90-es évek külföldi sikerszériái közül nálunk talán elsőként bemutatott Vészhelyzet, melynek az első évadát az USA-ban 1994-ben sugározták, 2009-ben pedig már a 15. évadnál járt. Itthon az orvosi karokra jelentkezők száma a felvételi jelentkezési statisztikák szerint 2004-ben ugrott meg. Ekkora már nálunk is népszerű volt a Vészhelyzet, igaz hiba lenne ok-okozati összefüggéseket keresni a sorozat nézettsége és az egészségügyi pályára vágyók száma között.
„Az elmúlt években felértékelődött a mentősök munkája, egyre többen jelentkeznek hozzánk. Tény, hogy a Vészhelyzet érdekesebbé tette a munkánkat az emberek számára, közelebb hozta hozzájuk, azonban az, hogy manapság nagyobb az érdeklődés a mentős munka iránt nem feltétlen ennek köszönhető, hanem annak, hogy a rossz gazdasági helyzetben minden munka és álláslehetőség értékesebb lett” – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Győrfi hozzátette: a sorozatban egy idealizált állapotot láthatnak a nézők, amely nemhogy hazánkban nincs így, de még Amerikában, a forgatás helyszínén sem teljesen úgy működik a mentős és a sürgősségi ellátás, ahogy azt a képernyőn láthatjuk.
A Harmadik Műszakot néhány évvel a Vészhelyzet után kezdték el vetíteni. Ez egyszerre mutatta be a tűzoltók, rendőrök és a mentősök életét, noha valamiért leginkább igazából a tűzoltók kerültek előtérbe ennek kapcsán.
Ma Magyarországon egyébként többszörös a túljelentkezés a tűzoltói pályára, holott köztudott: a fizetések nem túl magasak, sőt.
„Úgy vélem, mind a Harmadik műszak, mind pedig az olyan filmek, mint a Lánglovagok és a Tűzből nincs kiút befolyásolták azt, hogy a szakmánk egyre népszerűbb lett az emberek körében. Igazából egyetlen sorozatra vagy filmre nem lehet ezt az egészet felfűzni, de az összes együtt már tudott eredményt elérni” – mondta el Dobson Tibor, a Magyar Tűzoltószövetség szóvivője. Hozzátette: míg a 90-es évek elején még lasszóval kellett fogniuk az embereket, ma már országosan 8-10-szeres a túljelentkezés. Sajnos azonban a jelentkezők 70-80%-a rögtön kiesik a felvételi rostán, mert vagy nem felel meg egészségügyileg, vagy a pszichikai esetleg fizikai állapota nem tesz eleget a kívánalmaknak. Korábban, amikor még létezett a sorkatonaság ez az arány jóval kisebb volt, hiszen a jelentkezők mind katonaviseltként vagy a seregtől kerültek a tűzoltósághoz, így már ott átmentek az elsődleges szűréseken.
Dr. Pörge Lajos, nyugalmazott rendőr ezredes, aki egy rendészeti szakközépiskolában oktat, arról számolt be, hogy a Helyszínelők-sorozatok hatására a bűnügyi nyomozói szakma, illetve annak technikai része is egyre érdekesebbé vált az emberek számára.
„A rendészeti oktatásban és az utánpótlás-szervezésben is érzékelhető az utóbbi két évben, hogy egyre népszerűbbé válik a bűnügyi nyomozói szakma, illetve a nyomozati munka technikai része. A nyomozói foglalkozás korábban is népszerű volt azok körében, akik krimiket olvastak, vagy ilyen típusú filmeket néztek, de amióta a Helyszínelők-sorozat itthon is népszerűvé vált, megnőtt az érdeklődés a bűnügyi helyszínelés iránt a fiatalok körében” – osztotta meg tapasztalatait az ezredes, aki elárulta: az óráin is egyre többször kérik a diákok, hogy ezekre a témákra is térjenek ki részletesen. A lőirány megállapításától kezdve egészen a lövedék meghatározásig minden érdekli a fiatalokat. Dr. Pörge azt is hozzátette: azért azt mindig igyekszik elmondani a diákoknak és az érdeklődőknek, hogy az életben nem teljesen olyan ez a munka, mint, ahogy azt a tévében láthatjuk. „A bűnügyi nyomozói munka nagyon összetett, komplex dolog, aminek a technikai részletek fontos szeletei” – fogalmazta meg az ezredes.
A fent említett sorozatok talán a legnépszerűbbek, de azért nem szabad olyan egyéb sorozatokról sem elfeledkeznünk, mint például a Kés alatt, amely a plasztikai sebészek életét hozta kicsit közelebb hozzánk (talán túlságosan is), a Szex és New York, illetve az Elnök emberei, amelyek a kommunikációs és pr- szakmát ismertették meg az emberekkel, de persze számos más példát is találhatnánk, akár olyan sorozatokból is, amelyeket itthon még nem sugároztak a csatornák, de az internetes letöltési listákon előkelő helyeséket értek el.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
