Ügyvédek, orvosok, nyomozók, pr- és kommunikációs szakemberek, újságírók - mind mind voltak már központi szereplői egy-egy televíziós sikerszériának, kérdés viszont hogy ez mennyire hathatott a fiatal nézőkre és befolyásolhatta-e egyáltalán őket, mikor évekkel később a felvételi jelentkezési lapjukat töltötték ki.
„Az elmúlt években felértékelődött a mentősök munkája, egyre többen jelentkeznek hozzánk. Tény, hogy a Vészhelyzet érdekesebbé tette a munkánkat az emberek számára, közelebb hozta hozzájuk, azonban az, hogy manapság nagyobb az érdeklődés a mentős munka iránt nem feltétlen ennek köszönhető, hanem annak, hogy a rossz gazdasági helyzetben minden munka és álláslehetőség értékesebb lett” – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Győrfi hozzátette: a sorozatban egy idealizált állapotot láthatnak a nézők, amely nemhogy hazánkban nincs így, de még Amerikában, a forgatás helyszínén sem teljesen úgy működik a mentős és a sürgősségi ellátás, ahogy azt a képernyőn láthatjuk.
A Harmadik Műszakot néhány évvel a Vészhelyzet után kezdték el vetíteni. Ez egyszerre mutatta be a tűzoltók, rendőrök és a mentősök életét, noha valamiért leginkább igazából a tűzoltók kerültek előtérbe ennek kapcsán.Ma Magyarországon egyébként többszörös a túljelentkezés a tűzoltói pályára, holott köztudott: a fizetések nem túl magasak, sőt.
„Úgy vélem, mind a Harmadik műszak, mind pedig az olyan filmek, mint a Lánglovagok és a Tűzből nincs kiút befolyásolták azt, hogy a szakmánk egyre népszerűbb lett az emberek körében. Igazából egyetlen sorozatra vagy filmre nem lehet ezt az egészet felfűzni, de az összes együtt már tudott eredményt elérni” – mondta el Dobson Tibor, a Magyar Tűzoltószövetség szóvivője. Hozzátette: míg a 90-es évek elején még lasszóval kellett fogniuk az embereket, ma már országosan 8-10-szeres a túljelentkezés. Sajnos azonban a jelentkezők 70-80%-a rögtön kiesik a felvételi rostán, mert vagy nem felel meg egészségügyileg, vagy a pszichikai esetleg fizikai állapota nem tesz eleget a kívánalmaknak. Korábban, amikor még létezett a sorkatonaság ez az arány jóval kisebb volt, hiszen a jelentkezők mind katonaviseltként vagy a seregtől kerültek a tűzoltósághoz, így már ott átmentek az elsődleges szűréseken.Dr. Pörge Lajos, nyugalmazott rendőr ezredes, aki egy rendészeti szakközépiskolában oktat, arról számolt be, hogy a Helyszínelők-sorozatok hatására a bűnügyi nyomozói szakma, illetve annak technikai része is egyre érdekesebbé vált az emberek számára.
„A rendészeti oktatásban és az utánpótlás-szervezésben is érzékelhető az utóbbi két évben, hogy egyre népszerűbbé válik a bűnügyi nyomozói szakma, illetve a nyomozati munka technikai része. A nyomozói foglalkozás korábban is népszerű volt azok körében, akik krimiket olvastak, vagy ilyen típusú filmeket néztek, de amióta a Helyszínelők-sorozat itthon is népszerűvé vált, megnőtt az érdeklődés a bűnügyi helyszínelés iránt a fiatalok körében” – osztotta meg tapasztalatait az ezredes, aki elárulta: az óráin is egyre többször kérik a diákok, hogy ezekre a témákra is térjenek ki részletesen. A lőirány megállapításától kezdve egészen a lövedék meghatározásig minden érdekli a fiatalokat. Dr. Pörge azt is hozzátette: azért azt mindig igyekszik elmondani a diákoknak és az érdeklődőknek, hogy az életben nem teljesen olyan ez a munka, mint, ahogy azt a tévében láthatjuk. „A bűnügyi nyomozói munka nagyon összetett, komplex dolog, aminek a technikai részletek fontos szeletei” – fogalmazta meg az ezredes.A fent említett sorozatok talán a legnépszerűbbek, de azért nem szabad olyan egyéb sorozatokról sem elfeledkeznünk, mint például a Kés alatt, amely a plasztikai sebészek életét hozta kicsit közelebb hozzánk (talán túlságosan is), a Szex és New York, illetve az Elnök emberei, amelyek a kommunikációs és pr- szakmát ismertették meg az emberekkel, de persze számos más példát is találhatnánk, akár olyan sorozatokból is, amelyeket itthon még nem sugároztak a csatornák, de az internetes letöltési listákon előkelő helyeséket értek el.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
