Ügyvédek, orvosok, nyomozók, pr- és kommunikációs szakemberek, újságírók - mind mind voltak már központi szereplői egy-egy televíziós sikerszériának, kérdés viszont hogy ez mennyire hathatott a fiatal nézőkre és befolyásolhatta-e egyáltalán őket, mikor évekkel később a felvételi jelentkezési lapjukat töltötték ki.
„Az elmúlt években felértékelődött a mentősök munkája, egyre többen jelentkeznek hozzánk. Tény, hogy a Vészhelyzet érdekesebbé tette a munkánkat az emberek számára, közelebb hozta hozzájuk, azonban az, hogy manapság nagyobb az érdeklődés a mentős munka iránt nem feltétlen ennek köszönhető, hanem annak, hogy a rossz gazdasági helyzetben minden munka és álláslehetőség értékesebb lett” – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Győrfi hozzátette: a sorozatban egy idealizált állapotot láthatnak a nézők, amely nemhogy hazánkban nincs így, de még Amerikában, a forgatás helyszínén sem teljesen úgy működik a mentős és a sürgősségi ellátás, ahogy azt a képernyőn láthatjuk.
A Harmadik Műszakot néhány évvel a Vészhelyzet után kezdték el vetíteni. Ez egyszerre mutatta be a tűzoltók, rendőrök és a mentősök életét, noha valamiért leginkább igazából a tűzoltók kerültek előtérbe ennek kapcsán.Ma Magyarországon egyébként többszörös a túljelentkezés a tűzoltói pályára, holott köztudott: a fizetések nem túl magasak, sőt.
„Úgy vélem, mind a Harmadik műszak, mind pedig az olyan filmek, mint a Lánglovagok és a Tűzből nincs kiút befolyásolták azt, hogy a szakmánk egyre népszerűbb lett az emberek körében. Igazából egyetlen sorozatra vagy filmre nem lehet ezt az egészet felfűzni, de az összes együtt már tudott eredményt elérni” – mondta el Dobson Tibor, a Magyar Tűzoltószövetség szóvivője. Hozzátette: míg a 90-es évek elején még lasszóval kellett fogniuk az embereket, ma már országosan 8-10-szeres a túljelentkezés. Sajnos azonban a jelentkezők 70-80%-a rögtön kiesik a felvételi rostán, mert vagy nem felel meg egészségügyileg, vagy a pszichikai esetleg fizikai állapota nem tesz eleget a kívánalmaknak. Korábban, amikor még létezett a sorkatonaság ez az arány jóval kisebb volt, hiszen a jelentkezők mind katonaviseltként vagy a seregtől kerültek a tűzoltósághoz, így már ott átmentek az elsődleges szűréseken.Dr. Pörge Lajos, nyugalmazott rendőr ezredes, aki egy rendészeti szakközépiskolában oktat, arról számolt be, hogy a Helyszínelők-sorozatok hatására a bűnügyi nyomozói szakma, illetve annak technikai része is egyre érdekesebbé vált az emberek számára.
„A rendészeti oktatásban és az utánpótlás-szervezésben is érzékelhető az utóbbi két évben, hogy egyre népszerűbbé válik a bűnügyi nyomozói szakma, illetve a nyomozati munka technikai része. A nyomozói foglalkozás korábban is népszerű volt azok körében, akik krimiket olvastak, vagy ilyen típusú filmeket néztek, de amióta a Helyszínelők-sorozat itthon is népszerűvé vált, megnőtt az érdeklődés a bűnügyi helyszínelés iránt a fiatalok körében” – osztotta meg tapasztalatait az ezredes, aki elárulta: az óráin is egyre többször kérik a diákok, hogy ezekre a témákra is térjenek ki részletesen. A lőirány megállapításától kezdve egészen a lövedék meghatározásig minden érdekli a fiatalokat. Dr. Pörge azt is hozzátette: azért azt mindig igyekszik elmondani a diákoknak és az érdeklődőknek, hogy az életben nem teljesen olyan ez a munka, mint, ahogy azt a tévében láthatjuk. „A bűnügyi nyomozói munka nagyon összetett, komplex dolog, aminek a technikai részletek fontos szeletei” – fogalmazta meg az ezredes.A fent említett sorozatok talán a legnépszerűbbek, de azért nem szabad olyan egyéb sorozatokról sem elfeledkeznünk, mint például a Kés alatt, amely a plasztikai sebészek életét hozta kicsit közelebb hozzánk (talán túlságosan is), a Szex és New York, illetve az Elnök emberei, amelyek a kommunikációs és pr- szakmát ismertették meg az emberekkel, de persze számos más példát is találhatnánk, akár olyan sorozatokból is, amelyeket itthon még nem sugároztak a csatornák, de az internetes letöltési listákon előkelő helyeséket értek el.
edulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
