Ügyvédek, orvosok, nyomozók, pr- és kommunikációs szakemberek, újságírók - mind mind voltak már központi szereplői egy-egy televíziós sikerszériának, kérdés viszont hogy ez mennyire hathatott a fiatal nézőkre és befolyásolhatta-e egyáltalán őket, mikor évekkel később a felvételi jelentkezési lapjukat töltötték ki.
„Az elmúlt években felértékelődött a mentősök munkája, egyre többen jelentkeznek hozzánk. Tény, hogy a Vészhelyzet érdekesebbé tette a munkánkat az emberek számára, közelebb hozta hozzájuk, azonban az, hogy manapság nagyobb az érdeklődés a mentős munka iránt nem feltétlen ennek köszönhető, hanem annak, hogy a rossz gazdasági helyzetben minden munka és álláslehetőség értékesebb lett” – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Győrfi hozzátette: a sorozatban egy idealizált állapotot láthatnak a nézők, amely nemhogy hazánkban nincs így, de még Amerikában, a forgatás helyszínén sem teljesen úgy működik a mentős és a sürgősségi ellátás, ahogy azt a képernyőn láthatjuk.
A Harmadik Műszakot néhány évvel a Vészhelyzet után kezdték el vetíteni. Ez egyszerre mutatta be a tűzoltók, rendőrök és a mentősök életét, noha valamiért leginkább igazából a tűzoltók kerültek előtérbe ennek kapcsán.Ma Magyarországon egyébként többszörös a túljelentkezés a tűzoltói pályára, holott köztudott: a fizetések nem túl magasak, sőt.
„Úgy vélem, mind a Harmadik műszak, mind pedig az olyan filmek, mint a Lánglovagok és a Tűzből nincs kiút befolyásolták azt, hogy a szakmánk egyre népszerűbb lett az emberek körében. Igazából egyetlen sorozatra vagy filmre nem lehet ezt az egészet felfűzni, de az összes együtt már tudott eredményt elérni” – mondta el Dobson Tibor, a Magyar Tűzoltószövetség szóvivője. Hozzátette: míg a 90-es évek elején még lasszóval kellett fogniuk az embereket, ma már országosan 8-10-szeres a túljelentkezés. Sajnos azonban a jelentkezők 70-80%-a rögtön kiesik a felvételi rostán, mert vagy nem felel meg egészségügyileg, vagy a pszichikai esetleg fizikai állapota nem tesz eleget a kívánalmaknak. Korábban, amikor még létezett a sorkatonaság ez az arány jóval kisebb volt, hiszen a jelentkezők mind katonaviseltként vagy a seregtől kerültek a tűzoltósághoz, így már ott átmentek az elsődleges szűréseken.Dr. Pörge Lajos, nyugalmazott rendőr ezredes, aki egy rendészeti szakközépiskolában oktat, arról számolt be, hogy a Helyszínelők-sorozatok hatására a bűnügyi nyomozói szakma, illetve annak technikai része is egyre érdekesebbé vált az emberek számára.
„A rendészeti oktatásban és az utánpótlás-szervezésben is érzékelhető az utóbbi két évben, hogy egyre népszerűbbé válik a bűnügyi nyomozói szakma, illetve a nyomozati munka technikai része. A nyomozói foglalkozás korábban is népszerű volt azok körében, akik krimiket olvastak, vagy ilyen típusú filmeket néztek, de amióta a Helyszínelők-sorozat itthon is népszerűvé vált, megnőtt az érdeklődés a bűnügyi helyszínelés iránt a fiatalok körében” – osztotta meg tapasztalatait az ezredes, aki elárulta: az óráin is egyre többször kérik a diákok, hogy ezekre a témákra is térjenek ki részletesen. A lőirány megállapításától kezdve egészen a lövedék meghatározásig minden érdekli a fiatalokat. Dr. Pörge azt is hozzátette: azért azt mindig igyekszik elmondani a diákoknak és az érdeklődőknek, hogy az életben nem teljesen olyan ez a munka, mint, ahogy azt a tévében láthatjuk. „A bűnügyi nyomozói munka nagyon összetett, komplex dolog, aminek a technikai részletek fontos szeletei” – fogalmazta meg az ezredes.A fent említett sorozatok talán a legnépszerűbbek, de azért nem szabad olyan egyéb sorozatokról sem elfeledkeznünk, mint például a Kés alatt, amely a plasztikai sebészek életét hozta kicsit közelebb hozzánk (talán túlságosan is), a Szex és New York, illetve az Elnök emberei, amelyek a kommunikációs és pr- szakmát ismertették meg az emberekkel, de persze számos más példát is találhatnánk, akár olyan sorozatokból is, amelyeket itthon még nem sugároztak a csatornák, de az internetes letöltési listákon előkelő helyeséket értek el.
edulineA sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
