"Nem a szakértelem, az utánpótlás hiányzik ma Magyarországon"

Nem a műszaki és természettudományi szakértelem hiányzik ma Magyarországon, hanem annak megfelelő utánpótlásával van a legnagyobb probléma - hangsúlyozta a IV. Magyar Műszaki Értelmiség Napja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen zajlott kétnapos rendezvény fő célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a műszaki és természettudományi értelmiség szerepére a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.

  • Edupress
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének véleménye szerint a rendezvénysorozat alapvető feladata, hogy olyan kérdésekre helyezze a hangsúlyt, amelyek nyomán következetes tudomány- és fejlesztéspolitika indulhat el. Hozzátette: ennek nélkülözhetetlen eleme a műszaki és természettudományi képzés, hiszen csak e két terület fejlesztésével, népszerűsítésével van remény arra, hogy Magyarország a fejlődés útjára léphessen.

Ehhez kapcsolódóan az MTA és a Magyar Mérnökakadémia (MMA) korábban egyértelműen kinyilvánította, hogy a természettudományi tárgyak tervezett összevonása helyett inkább e tárgyak, köztük a technológiai tárgyak megerősítésére van szükség. Benkó Sándor, a kezdeményezés kitalálója úgy fogalmazott: hazánknak élenjáró műszaki és természettudományi közösséggé kell válnia, melyhez a - négy év alatt felnőtté érett - Műszaki Értelmiségi Napok program nagymértékben hozzájárul. Katona Béla, az Országgyűlés jelenlegi elnöke hangsúlyozta: az a fontos, hogy a magyar műszaki-természettudományi értelmiség hallassa a hangját, hiszen vannak olyan feladatok, amelyeket nekik kell elvégezniük, mint például kijelölni a gazdaság fejlesztésének helyes irányát.

Habár a magyar műszaki és természettudományi szabadalmi aktivitás nem csökkent - sőt a válság dacára az elmúlt évben 15 százalékkal erősödött is -, Gordos Géza, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöke a legnagyobb gondnak mégis a szakértelem hiányát tartja. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke pontosította ezt az állítást: ő úgy véli, nem a műszaki és természettudományi szakértelem hiányzik ma Magyarországon, hanem annak megfelelő utánpótlása.

Ennek biztosítása érdekében, a jövő mérnökeiért és természettudósaiért alakult meg 20 millió forintos alaptőkével az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség. Az együttműködés célja, hogy naprakész tudással rendelkező mérnökök végezzenek - növelve ezzel a pálya társadalmi presztízsét -, illetve hogy népszerűbbé váljanak a természettudományok. A 12 hazai nagyvállalat és számos, a témához kapcsolódó szakmai szervezet által alapított szövetséghez tiszteletbeli tagként csatlakozott az ország több felsőoktatási intézménye is: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.

edupress

Hozzászólások

Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.