Kulcsár Dávid például diploma nélkül dolgozik az IBM-nél. Nem volt könnyű bejutnia, de meg tudta győzni a főnökét, hogy a papír hiányában is el tudja végezni azt a számviteli rendszerekkel való munkát, amelyet rá szeretnének bízni. Ehhez azonban egy kicsi merészség is kellett.

„A Budapest Műszaki Egyetemen kezdtem el a tanulmányaimat Műszaki Informatika szakon. Két év után kibuktam az iskolából. Utána újrakezdtem, de ekkor családi okok miatt nem tudtam folytatni, munkát kellett keresnem. Autodidakta módon már korábban foglalkoztam a számítógépekkel, a hibaelhárítással, mindent meg tudtam gyakorlatban tanulni. Így helyezkedtem el az egyetem kihagyása után az első munkahelyemen, majd lépkedtem tovább kisebb-nagyobb nehézségek árán, egészen a jelenlegi munkahelyemig – mondta a 28 éves Dávid, aki úgy került az IBM-hez, hogy amikor azt mondták neki, papír nélkül nem igazán felel meg, az esélytelenek nyugalmával elmagyarázta, hogy szerinte ugyanazt meg tudja csinálni, mint akik diplomával is rendelkeznek, lehet, hogy érdemes lenne adni egy esélyt arra, hogy bizonyíthasson.

A végcél nem a számítógépes világ lenne, hanem az, hogy egyszer az álmából, a fotózásból megéljen, amelyet jelenleg másodállásban és hobbiként is űz. Mint mondja: nem buzdít arra, hogy az emberek kihagyják az egyetemet, mert sokszor gyorsabb és egyszerűbb felsőfokú végzettséggel az előrejutás és az elhelyezkedés, azonban az ő példája is mutatja: igenis van élet diploma nélkül.

Az, hogy a fiatalok úgy döntenek felsőfokú végzettség nélkül próbálnak meg boldogulni, vagy legalább kihagynak egy-két évet, hogy addig dolgozzanak vagy utazzanak (az ún. gap year-ről szóló korábbi cikkünket itt találod), és eldöntsék mit szeretnének csinálni a későbbiekben, már egyáltalán nem ritka dolog tőlünk nyugatabbra. A Guardian  már említett cikkében hasonló helyzetben lévő fiatalokról ír. A 19 éves Jamie Pontingnak több egyetemi lehetősége is lett volna, tartották a helyét az egyetemen, azonban egy nyári munkával eltöltött időszak után úgy döntött, nincs szüksége arra, hogy tanulmányi hitelt kelljen felvennie, ezért inkább lemond az egyetemről. A fiú csakúgy mint Dávid olyan helyet talált magának, ahol egyetemi végzettség nélkül ugyanazt a munkát végzi, mint a papírral rendelkező kollégái. Egyébként a fiú elmondása szerint barátainak körülbelül fele ugyanezt az utat választotta, így még a fiú szociális élete sem szenved hiányt attól, hogy a többiek tanulnak, ő pedig dolgozik. 

Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy a legfrissebb felmérések szerint míg a diplomás pályakezdők átlagfizetése bruttó 236 ezer forint körül van, az érettségivel rendelkezők mindössze 118 ezer forintra számíthatnak az első munkahelyükön. Az erről publikált kutatást itt olvashatod el.

Az Egyesült Királyságban egyre több intézményben kínálnak a hazai OKJ-s képzésekhez hasonló programokat, ezeket ott kifejezetten az egyetemi tanulmányok helyett ajánlják, illetve több országban számos cég alkalmazza azt a módszert, hogy a saját gyakornokaiból neveli ki a későbbi dolgozóit.

A sokat sejtető nevű www.notgoingtouni.co.uk  diákoknak szóló tanácsadó weboldal felmérése szerint abban, hogy egyre több diák dönt az egyetem kihagyása mellett közrejátszik az is, hogy a szülők és a középiskolai tanárok részéről egyszerűen túl nagy a nyomás az diploma megszerzésére, ami sokakban komoly ellenérzést szül és inkább más utat választanak. A felmérésében résztvevő, jó tanuló diákoknak csaknem egyharmada nyilatkozott úgy, hogy az egyetemre való felvételizés sokkal inkább kötelezettségnek, kényszernek tűnt számukra, mint választásnak. A megkérdezettek több mint fele azt mondta: ezt az érzést a szülői elvárások is erősítették bennük, az ötödük pedig úgy véli, ezért a gondolkodásmódért az iskolájában a tanárok felől érkező nyomás okolható.

Egy másik kutatás, amelyet szintén az előbb említett oldal végzett egyetemi diákok körében arra mutat rá, hogy az egyetemre járó hallgatók kétharmada negatív véleménnyel van arról, hogy mit tud majd kezdeni a diplomájával. A megkérdezettek ekkora része vélekedett úgy, hogy nem fog majd a végzettségének megfelelő munkát találni. Négyből egy fiatal szerint  munkahelyi gyakorlati képzéssel sokkal jobban jártak volna a karrierépítésben.

A nagy-britanniai, a Higher Education Careers Service Unit szerint 2009 novemberéig 44%-kal nőtt a munkanélküliség a diplomások körében az Egyesült Királyságban, ami szintén arra ösztönözheti a most érettségizőket, hogy egyetemi diploma nélkül próbáljanak meg boldogulni, hiszen ha a diplomások is munkanélküliek, illetve ugyanolyan munkakört tölthetnek be mint azok, akik nem egyetemről érkeztek, akkor akkor az azt sugallja, hogy van értelme így karriert építeni.



eduline