A 15-34 éves korosztály 37,3 százaléka végzett valamilyen munkát tanulmányi ideje alatt, de ez az esetek csaknem háromnegyedében csak a képzéshez tartozó szakmai gyakorlatra korlátozódott, azaz a fiatalok alig 10 százaléka mondhatja el magáról, hogy már tanulmányai idején is kapott valamilyen tényleges képet a munka világáról.
A KSH tavalyi második negyedévben felvett adatai szerint a 2,5 millió, 15–34 éves fiatal 36,7 százaléka vett részt valamilyen iskolarendszerű képzésben az adatfelvételt megelőző négy hétben. A nem tanulók 84,4 százalékának - 1,3 millió fiatalnak - volt már legalább 3 hónapnál hosszabb ideig tartó munkája, további 3,4 százalék alkalmilag, 12,2 százalék viszont még soha nem dolgozott - derül ki az eredményekből.
A nem tanuló, legfeljebb alapfokú végzettségűek (278.000 válaszadó) mindössze 55,3 százalékának volt tanulmányait követően 3 hónapnál hosszabb ideig tartó munkája. Az ilyen végzettségűek 8,2 százalékának legfeljebb 3 hónapig tartó munkája volt, míg 36,5 százalékuk még egyáltalán nem dolgozott. A középfokú végzettséggel rendelkező 15–34 éves nem tanulók közül a szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségűek 89,7 százalékának volt tanulmányait követően tartós, 3 százalékának pedig 3 hónapot meg nem haladó idejű munkája, míg 7,3 százalékuk egyáltalán nem dolgozott tanulmányai után. A szakközépiskolában érettségizettek esetében a tartós munkával már rendelkező fiatalok aránya közelíti a 92 százalékot, míg a gimnáziumi végzettségűeknél ez 10 százalékponttal alacsonyabb.
A felsőfokú végzettségűek közül a soha nem dolgozók, illetve csak 3 hónapnál rövidebb ideig tartó munkával rendelkezők együttes aránya 6,3 százalék. A befejezett iskolai végzettség szintjével párhuzamosan nő azok aránya, akik jelenleg is az első tartós munkájukban dolgoznak: az alapfokú végzettséggel rendelkezők 13,2 százaléka, a középfokú végzettséggel rendelkezők 28,8 százaléka, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 49,7 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.
A tanulmányokat követően a tartós munkával rendelkezők 96,5 százaléka alkalmazottként kezdett dolgozni. A jelenleg már nem tanuló fiatalok közel 42 százaléka első munkájáról szüleitől, rokonaitól, barátaitól ismerőseitől szerzett tudomást, 14,8 százalékuk közvetlenül keresett meg munkáltatókat, és hasonló, - 14,5, illetve 14,6 százalék - volt azok aránya is, akik az oktatási intézményen keresztül, illetve napilapok, folyóiratok hirdetéseiből vagy szórólapokról jutottak információhoz a munkáról. Mindössze 5,1 százalék volt azok aránya, akik erről a munkahelyről korábbi munkavégzésük - szakmai gyakorlat, szünidei munka - során már személyes tapasztalatot is szereztek.
mti
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
