Ezek a világ legjobb egyetemei a legfrissebb QS rangsor szerint

A híres brit és amerikai egyetemek között jó pár ázsiai és európai is feltűnik. Az ausztrálok viszont idén elmaradni látszanak.

  • Rodler Lili

Az MIT már évek óta az első, az Imperial College London megtartotta a második helyet, és az Oxford helyett idén a Stanford nyerte el a dobogó harmadik helyét a Quacquarelli Symonds legfrissebb 2026-os nemzetközi egyetemi rangsorában.

Huszonkettedik alkalommal állította össze a felsőoktatási rangsorát a QS, melynek során a világ mintegy 5600 egyetemének adatait megvizsgálva 1500 intézményt rangsoroltak. A listára magyar egyetemek is felkerültek, bár idén már csak 10 kapott helyet a legjobb 1500 intézmény között.

Trónfosztás a QS legfrissebb rangsorában: már nem az ELTE az első a magyar egyetemek között

A csütörtökön nyilvánosságra hozott rangsorban olyan szempontok alapján értékelték az egyetemeket, mint az akadémiai elismertség, munkáltatói megbecsültség, tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya és a külföldi hallgatók száma. Figyelembe vették továbbá a nemzetközi kutatási hálózat indikátorát, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszámát és a fenntarthatóságot is.

Ezek alapján a világ tizenöt legjobb felsőoktatási intézménye közé került az Oxford, a Harvard, a Cambridge és a Stanford neves amerikai és brit egyetemek mellett a svájci ETH Zurich, továbbá számos ázsiai egyetem, például a szingapúri National University of Singapore és a kínai The University of Hong Kong.

 

  1. Massachussets Institute of Technology (MIT)
  2. Imperial College London
  3. Stanford
  4. Oxford
  5. Harvard
  6. Cambridge
  7. ETH Zürich
  8. National University of Singapore
  9. UCL
  10. California Instituete of Technology (Caltech)
  11. The University of Hong Kong
  12. Nanyang Technological University, Singapore (NTU Singapore)
  13. University of Chicago
  14. Peking University
  15. University of Pennsylvania (UPenn)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna