Ezek a világ legjobb egyetemei a legfrissebb QS rangsor szerint

A híres brit és amerikai egyetemek között jó pár ázsiai és európai is feltűnik. Az ausztrálok viszont idén elmaradni látszanak.

  • Rodler Lili

Az MIT már évek óta az első, az Imperial College London megtartotta a második helyet, és az Oxford helyett idén a Stanford nyerte el a dobogó harmadik helyét a Quacquarelli Symonds legfrissebb 2026-os nemzetközi egyetemi rangsorában.

Huszonkettedik alkalommal állította össze a felsőoktatási rangsorát a QS, melynek során a világ mintegy 5600 egyetemének adatait megvizsgálva 1500 intézményt rangsoroltak. A listára magyar egyetemek is felkerültek, bár idén már csak 10 kapott helyet a legjobb 1500 intézmény között.

Trónfosztás a QS legfrissebb rangsorában: már nem az ELTE az első a magyar egyetemek között

A csütörtökön nyilvánosságra hozott rangsorban olyan szempontok alapján értékelték az egyetemeket, mint az akadémiai elismertség, munkáltatói megbecsültség, tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya és a külföldi hallgatók száma. Figyelembe vették továbbá a nemzetközi kutatási hálózat indikátorát, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszámát és a fenntarthatóságot is.

Ezek alapján a világ tizenöt legjobb felsőoktatási intézménye közé került az Oxford, a Harvard, a Cambridge és a Stanford neves amerikai és brit egyetemek mellett a svájci ETH Zurich, továbbá számos ázsiai egyetem, például a szingapúri National University of Singapore és a kínai The University of Hong Kong.

 

  1. Massachussets Institute of Technology (MIT)
  2. Imperial College London
  3. Stanford
  4. Oxford
  5. Harvard
  6. Cambridge
  7. ETH Zürich
  8. National University of Singapore
  9. UCL
  10. California Instituete of Technology (Caltech)
  11. The University of Hong Kong
  12. Nanyang Technological University, Singapore (NTU Singapore)
  13. University of Chicago
  14. Peking University
  15. University of Pennsylvania (UPenn)
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.