Az idegen országban töltött diákévek nem csak tapasztalattal gazdagítják a vállalkozó kedvű tanulókat, hanem az értelmüket is kitágítja – állítja egy új tanulmány. Az amerikai pszichológus szövetség, az American Psychological Association által publikált értekezés azt vizsgálta: vajon milyen kapcsolat van a külföldi tanulás és a kreativitás között.
Az üzletemberképző elitiskola, az INSEAD – mely francia és szingapúri kampusszal is rendelkezik – szakembere, William Maddux szerint, ha az otthon távolsága ősidők óta ihletet ad a művészeknek, akkor miért ne lehetne hatással a kreativitásra? „Ez egy régóta megválaszolatlan kérdés. Úgy éreztük, hogy képesek vagyunk megadni a válaszhoz szükséges kezdő lépéseket kutatásunk által.”
Maddux, és Adam Galinsky, a Northwestern University Kellogg School of Management kutatója öt tanulmányt végzett el annak érdekében, hogy kiderítse, a külföldi élet és a kreativitás közötti kapcsolatban mennyi igazság rejlik. Az eredmények a pszichológiai szaklap, a Journal of Personality and Social Psychology hasábjain láttak napvilágot.
Az egyik tanulmányban, MBA hallgatókon a Duncker-féle gyertyaproblémát alkalmazták. Ebben a kísérletben az alanyok három eszközt kaptak: gyertyát, teli szögesdobozt, és gyufát, azzal a feladattal, hogy rögzítsék a falra úgy a gyertyát, hogy a viasz ne csepegjen le a padlóra. A megfelelő megoldás az, hogy a szögesdobozt ki kell üríteni, ebből lesz a gyertyatartó, amit aztán a szögekkel a falra lehet rögzíteni. A teszt a kreativitás egyik mérőmódszere, hiszen csak azok tudják megoldani, akikben megvan annak képessége, hogy a tárgyakat másként lássák, és el tudják vonatkoztatni eredeti funkciójuktól – akárcsak ebben ez esetben a szögesdobozban észrevegyék a gyertyatartót. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a diákok, akik bizonyos ideig tanultak külföldön, jóval inkább meg tudták oldani a feladatot, mint társaik.
Egy másik tanulmányban, amibe szintén bevonták a Kellogg School MBA tanulóit, a kutatók egy benzinkút adás-vételi egyeztetését adták feladatul a diákoknak. A próbatárgyalás alapját adta, hogy az eladó által elvárt ár minimuma jóval meghaladta a vevő által kínált maximumot, de mivel mindkét félnek az üzlet megkötése volt a cél, csak egy kreatív megoldással lehetett nyélbe ütni. Ez a kísérlet is azt mutatta, hogy a külföldön élt diákok képesek voltak mindenki számára elfogadható feltételeket kialkudni, szemben a többiekkel. Megjegyzendő, hogy egyik tanulmányban sem számított, hogy ki, mennyi időt volt távol otthonától; csupán maga a külföldön tartózkodás volt kapcsolatba hozható a kreativitással.
Maddux és Galinsky ezt követően azt vizsgálták, mi az összefüggés miértje. A francia kampusz MBA hallgatóit elemezve észrevették, hogy akik távollétük során alkalmazkodtak az új kultúrához, könnyebben meg tudták fejteni a Duncker-gyertya rejtélyét.
„Ez azt jelenti, hogy amikor valaki idegen országban él, egyfajta pszichológiai átalakuláson megy keresztül, mely javítja a kreativitását. Ez akkor következhet be, amikor az emberek arra törekednek, hogy magukévá tegyenek egy másik kultúrát” – mondta Galinsky.
Mindazonáltal, a külföldi élet és a kreativitás közötti erős kapcsolatot mutató tanulmányok nem bizonyítják, hogy külföldön élve az új kultúrához való alkalmazkodás okozza azt, hogy az emberek kreatívabbak lesznek.
Hogy pontosan kiderítsék, mi okozza egyeseknél a kreativitást, a szakemberek két kísérletet hajtottak végre. Az egyikben arra kérték a párizsi Sorbonne főiskolai hallgatóit, hogy emlékezzenek vissza és írjanak arról az éveikről, amikor külföldön éltek, vagy új kultúrához alkalmazkodtak; a másik csoportnak eközben az volt a feladata, hogy számot adjanak egyéb tapasztalataikról, mint például a szupermarketben történő vásárlásukról, új sporttal való ismerkedésükről, vagy arról, milyennek látnak egy új kultúrát, amihez nem kell alkalmazkodniuk.
Az eredmények azt mutatták, hogy akiknek fel kellett frissíteni a múlt tapasztalatait a külföldi életről, vagy az új kultúrához történő alkalmazkodásukról, ha még csak ideiglenesen is, de kreatívabbak voltak. Például, az ilyen tanulók jóval fantáziadúsabban oldották meg a szójátékokat is, mint azok, akik egyszerűbb emlékeikről írtak.
„A kutatásunknak van olyan eredménye, amely a világon végbemenő globalizáció növekvő hatásáról árulkodik” – mondta Maddux. „Tudva, hogy a külföldi tapasztalat a kreatív munka kritikus fontosságú része, a külföldi tanulmányi utak és más országokban töltött gyakornoki évek fontosságát erősíti, különösen azon emberek és cégek számára, ahol a kreativitás és az innováció a versenyben maradás feltétele.”
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
