Az új tanév megkezdésével ismét tengernyi szórólappal találkozhatunk az egyetemi menzák asztalain, és plakátok hadát böngészhetjük a hirdetőtáblák előtt ácsorogva. A hatalmas mennyiségű reklámanyag között nem csupán az évnyitó partik hirdetését, hanem számos külföldi tanulási lehetőségre való felhívást is felfedezhetünk.
Ha egy kicsit jobban utánajárunk a dolognak, és valamelyik internetes keresőbe beírjuk a „külföldi tanulás” szóösszetételt, meglepődünk mennyi találatot kapunk. Az eredménylistát böngészve rengeteg szervezetet és céget láthatunk, akik különböző nyelvtanulási, ösztöndíj pályázati, szakmai gyakorlati lehetőségre próbálják buzdítani a fiatalokat.
Valljuk be, nincs is nehéz dolguk, hiszen szinte kivétel nélkül mindenkiben ott motoszkál az utazás, világlátás iránti vágy. Valamennyi fiatal eljátszik azzal a gondolattal, milyen lenne rövidebb-hosszabb ideig egy másik országban élni, nyelvet tanulni, más kultúrákat megismerni. Mindehhez persze jelentős mértékben hozzájárul az örökös magyar elvágyódás is. Sokan azért akarnak külföldön tanulni, hogy megalapozhassák az ottani letelepedésükhöz szükséges feltételeket, de vannak olyanok is, akik azért mennek, mert a külföldön szerzett tapasztalattal, tudással növelni tudják versenyképességüket a hazai munkaerőpiacon.
Külföldre utazhatunk néhány hetes nyelvtanulás céljából, eltölthetünk pár hónapot gyakornokként egy cégnél, tanulhatunk fél évet egy egyetemen, de akár felsőfokú tanulmányaink egészét is folytathatjuk egy másik országban. Ha mindez nem lenne elég, számos egyedi támogatott program is létezik, amit a világ legkülönbözőbb pontjaira szerveznek.
A lehetőségek tárháza ellenére is elmondható, hogy a magyar fiatalok még mindig nem elég mobilak. Nehezen válnak meg huzamosabb időre otthonuktól, és elégtelen az elinduláshoz szükséges nyelvtudásuk. Természetesen az egyik legfőbb visszatartó erő, a pénzszűke. Köszönhető ez annak, hogy még az ösztöndíjjal támogatott külföldi tanulmányok is jelentős költségekkel járnak. Elég, ha az utazásra, vagy az itthoni ügyintézésre gondolunk. Mindebből kifolyólag, sok programszervező szervezetnek, majdhogynem szó szerint lasszóval kell vadásznia a delikvensekre.
Azonban, ha valaki rendelkezik a szükséges anyagi erőforrásokkal, beszéli annyira az adott ország nyelvét, hogy ne adják el már az első napon, és legfőképp buzog benne az elengedhetetlen kalandvágy, az a számos lehetőségnek köszönhetően, ösztöndíjjal a világ bármelyik pontjára eljuthat, legyen az akár Quito vagy Ulánbátor.
A programban való részvétel pedig rengeteg előnnyel kecsegtet, hiszen olyan helyeken járhat valaki, ahová máskülönben nem mehetne. Megismerhet egy számára idegen kultúrát, kiváló nyelvtudásra tehet szert, új barátokkal gyarapíthatja ismeretségi körét, tanulmánya, munkája során itthon nem alkalmazott technológiákat, munkamódszereket ismerhet meg, és a világra nyitott, széles perspektívájú szemléletmódot sajátíthat el, stb.
Ma Magyarországon több mint 100 különböző ösztöndíjjal utazhatunk külföldre, és akkor még nem is beszéltünk a nemzetközi programokról, melyekben a magyar diákok is részt vehetnek. Éppen ennek a nagy kínálatnak köszönhetően elég nehézkes eligazodni ezek között, és senki nem vállalkozik szívesen arra, hogy a világ egy távoli pontján egy olyan szervezettől függve töltsön el több hónapot, amiről nem rendelkezik kellő információval.
A most induló, hetente jelentkező Külföldi tanulás című sorozatunk célja, hogy segítséget nyújtson a külföldi tanulás útvesztőin való eligazodásban. Bemutassa a Magyarországról elérhető valamennyi külföldi tanulmányi programot. Interjúk segítségével adjon hírt az első kézből származó aktualitásokról, és olyan élménybeszámolókat, értékeléseket közöljön, mely segít az egyes szervezetek rangsorolásában. A fogalom gyűjteménnyel az Erasmus, Ploetus, vagy Europass típusú kifejezések jelentését szeretnénk ismertetni. Végül, de nem utolsó sorban hasznos tippekkel próbálunk szolgálni arról, miként válasszunk a kínálkozó lehetőségek közül, hogyan pályázzuk meg azokat, és milyen ügyintézésre van szükség a kiutazáshoz.
