Nektek menne mind az 5? Műveltségi kérdésekkel teszteltük a Sziget fesztiválozóit
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
Kétnapos szakmai konferencia kezdődött Bibó István társadalomtudós születésének 100. évfordulója alkalmából az ELTE Állam- és Jogelméleti Tanszékének szervezésében Budapesten pénteken.
Bibó István (1911–1979)
Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Mezey Barna rektor előadásában az emelte ki, hogy Bibó milyen éleslátással és bátorsággal mutatott rá a kelet-közép-európai történelem zsákutcáira, a megbicsaklott demokráciák traumáira, amelyek máig éreztetik hatásukat.
Kende Péter akadémikus, politológus Bibóról mint az újkori Magyarország legnagyobb moralistájáról, a nemzet lelkiismeretéről beszélt, aki összeegyeztette a liberális demokrácia, a szocializmus és a keresztyén moralitás értékeit.
A konferencia szombati napjának programján három alkotmánybíró is szerepel. Paczolay Péter, a testület elnöke a közigazgatás hatalommegosztásban elfoglalt helyéről és a közigazgatási szintek vitatott problémáiról beszél majd, amelyek máig nem jutottak nyugvópontra.
Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke előadásában a Bibóra nagy hatást gyakorló Guglielmo Ferrero gondolatait idézi majd fel, szerinte „valamennyi teremtmény közül az ember küszködik a legtöbbet a félelemmel”, a legfontosabb feladat pedig az erőszak, a gyűlölködés és a félelem csökkentése a társadalomban.
A tavaly alkotmánybíróvá választott Stumpf István politológus, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere a hatalommegosztás kérdését vizsgálja majd szombati előadásában, amely szerint a klasszikus modellhez képest napjainkra a törvényhozás és a végrehajtó hatalom, kormány erőteljes összefonódása figyelhető meg, miközben a bírói hatalom függetlenségének elve változatlanul érvényes.
Stumpf István szombati előadásában kitér majd a jövőre hatályba lépő új alaptörvény hatalommegosztási rendszerére bibói szemszögből, vizsgálja többek között azt, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányvédő tevékenységének súlypontját a jogalkotástól a jogalkalmazás felé mozdítja el a valódi alkotmányjogi panasz intézményének bevezetése.
