Kétnapos szakmai konferencia kezdődött Bibó István társadalomtudós születésének 100.
Kétnapos szakmai konferencia kezdődött Bibó István társadalomtudós születésének 100. évfordulója alkalmából az ELTE Állam- és Jogelméleti Tanszékének szervezésében Budapesten pénteken.
Mezey Barna rektor előadásában az emelte ki, hogy Bibó milyen éleslátással és bátorsággal mutatott rá a kelet-közép-európai történelem zsákutcáira, a megbicsaklott demokráciák traumáira, amelyek máig éreztetik hatásukat.
Kende Péter akadémikus, politológus Bibóról mint az újkori Magyarország legnagyobb moralistájáról, a nemzet lelkiismeretéről beszélt, aki összeegyeztette a liberális demokrácia, a szocializmus és a keresztyén moralitás értékeit.
A konferencia szombati napjának programján három alkotmánybíró is szerepel. Paczolay Péter, a testület elnöke a közigazgatás hatalommegosztásban elfoglalt helyéről és a közigazgatási szintek vitatott problémáiról beszél majd, amelyek máig nem jutottak nyugvópontra.
Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke előadásában a Bibóra nagy hatást gyakorló Guglielmo Ferrero gondolatait idézi majd fel, szerinte „valamennyi teremtmény közül az ember küszködik a legtöbbet a félelemmel”, a legfontosabb feladat pedig az erőszak, a gyűlölködés és a félelem csökkentése a társadalomban.
A tavaly alkotmánybíróvá választott Stumpf István politológus, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere a hatalommegosztás kérdését vizsgálja majd szombati előadásában, amely szerint a klasszikus modellhez képest napjainkra a törvényhozás és a végrehajtó hatalom, kormány erőteljes összefonódása figyelhető meg, miközben a bírói hatalom függetlenségének elve változatlanul érvényes.
Stumpf István szombati előadásában kitér majd a jövőre hatályba lépő új alaptörvény hatalommegosztási rendszerére bibói szemszögből, vizsgálja többek között azt, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányvédő tevékenységének súlypontját a jogalkotástól a jogalkalmazás felé mozdítja el a valódi alkotmányjogi panasz intézményének bevezetése.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
