Nincs olyan mozi, ahol ne árulnának pattogatott kukoricát - de miért pont popcornt rágcsálunk filmnézéshez, miért nem chipset, csokit vagy ropit? Utánajártunk, mert #tudnicool.
A mozgóképet még fel sem találták, amikor a pattogatott kukoricát már mindenki ismerte az Egyesült Államokban - az emberek főként a cirkuszokban és a vásárokon vásárolták. A popcornnal ugyanis a vevő és az eladó is jól járt: az első gőzhajtású popcorngyártó masinát egy Charles Cretor nevű férfi készítette 1885-ben, amellyel gyakorlatilag bárhol lehetett kukoricát pattogtatni, az alapanyag olcsó volt, így a popcorn ára sem volt magas.
A pattogatott kukorica a 20. századra meghódította az Egyesült Államokat, két hely kivételével: sem a színházakban, sem a mozikban nem lehetett kapni. A mozik az "igazi" színházakat akarták utánozni, a művelt embereket akarták megszólítani, ebbe a képbe pedig nem illett bele a filléres (pontosan párcentes) csemege. Ráadásul a filmnézés élményét sem akarták elrontani a rágcsálás hangjával. Márpedig popcornt enni csendben - lehetetlen küldetés.
Hódít a popcorn
A hangosfilmek elterjedésével azonban tömegek kezdtek járni moziba (1930-ban hetente 90 millió jegyet adtak el), hiszen ekkor már azok is élvezhették a filmeket, akik nem tudtak olvasni - a kevés pénzből gazdálkodó új nézők pedig olcsó rágcsálnivalót kerestek. A mozik végre beengedték a popcornárusokat, amelyek egy zacskó kukoricát 5-10 centért kínáltak (rengeteg pénzt bezsebelve, egy zsák kukorica ugyanis 10 dollárba került, és nagyon sok ideig elég volt).
Végül a popcorn lett a mozik megmentője: csak azok a filmszínházak élték túl a gazdasági válságot, amelyek pattogatott kukoricát is árusítottak.
És akkor jöjjön egy filmajánló - popcorn mellé.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
