Nincs olyan mozi, ahol ne árulnának pattogatott kukoricát - de miért pont popcornt rágcsálunk filmnézéshez, miért nem chipset, csokit vagy ropit? Utánajártunk, mert #tudnicool.
A mozgóképet még fel sem találták, amikor a pattogatott kukoricát már mindenki ismerte az Egyesült Államokban - az emberek főként a cirkuszokban és a vásárokon vásárolták. A popcornnal ugyanis a vevő és az eladó is jól járt: az első gőzhajtású popcorngyártó masinát egy Charles Cretor nevű férfi készítette 1885-ben, amellyel gyakorlatilag bárhol lehetett kukoricát pattogtatni, az alapanyag olcsó volt, így a popcorn ára sem volt magas.
A pattogatott kukorica a 20. századra meghódította az Egyesült Államokat, két hely kivételével: sem a színházakban, sem a mozikban nem lehetett kapni. A mozik az "igazi" színházakat akarták utánozni, a művelt embereket akarták megszólítani, ebbe a képbe pedig nem illett bele a filléres (pontosan párcentes) csemege. Ráadásul a filmnézés élményét sem akarták elrontani a rágcsálás hangjával. Márpedig popcornt enni csendben - lehetetlen küldetés.
Hódít a popcorn
A hangosfilmek elterjedésével azonban tömegek kezdtek járni moziba (1930-ban hetente 90 millió jegyet adtak el), hiszen ekkor már azok is élvezhették a filmeket, akik nem tudtak olvasni - a kevés pénzből gazdálkodó új nézők pedig olcsó rágcsálnivalót kerestek. A mozik végre beengedték a popcornárusokat, amelyek egy zacskó kukoricát 5-10 centért kínáltak (rengeteg pénzt bezsebelve, egy zsák kukorica ugyanis 10 dollárba került, és nagyon sok ideig elég volt).
Végül a popcorn lett a mozik megmentője: csak azok a filmszínházak élték túl a gazdasági válságot, amelyek pattogatott kukoricát is árusítottak.
És akkor jöjjön egy filmajánló - popcorn mellé.
Vészesen közeledik az érettségi, most már itt az ideje elkezdeni a felkészülést. Összegyűjtöttük, hogy milyen szóbeli tételcímek és témakörök kapcsolódnak a fő érettségi tárgyakhoz - így biztosan könnyebb lesz a keresés.
Elkezdődött a második félév, ilyenkor sok végzős osztályfőnök egy pillanatra megáll, és végiggondolja: hogyan is fért bele ennyi minden az elmúlt hónapokba? Suba Gabriella részletesen számol be a megállás nélküli szervezésről és adminisztrációról.
Folytatódott az új KRESZ-tervezet véleményezésére indított workshop-sorozat, csütörtökön a résztvevők arról egyeztettek, hogyan támogatható a leghatékonyabban a közlekedésre nevelés és oktatás.
Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati tanácsokat az E-felvételi dokumentumfeltöltéséhez.
Nem jelent meg az egyetem által ígért béremelés a dolgozóik januári fizetéseiben. Az intézmény szerint a béreket a dolgozók és a szakszervezetek felé korábban kommunikált formában utalták.
A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Már csak néhány nap maradt benyújtani az egyetemi jelentkezéseket, ha szeptembertől a felsőoktatásban szeretnétek tanulni.
