Nincs olyan mozi, ahol ne árulnának pattogatott kukoricát - de miért pont popcornt rágcsálunk filmnézéshez, miért nem chipset, csokit vagy ropit? Utánajártunk, mert #tudnicool.
Eduline
A mozgóképet még fel sem találták, amikor a pattogatott kukoricát már mindenki ismerte az Egyesült Államokban - az emberek főként a cirkuszokban és a vásárokon vásárolták. A popcornnal ugyanis a vevő és az eladó is jól járt: az első gőzhajtású popcorngyártó masinát egy Charles Cretor nevű férfi készítette 1885-ben, amellyel gyakorlatilag bárhol lehetett kukoricát pattogtatni, az alapanyag olcsó volt, így a popcorn ára sem volt magas.
Pixabay / annca
A pattogatott kukorica a 20. századra meghódította az Egyesült Államokat, két hely kivételével: sem a színházakban, sem a mozikban nem lehetett kapni. A mozik az "igazi" színházakat akarták utánozni, a művelt embereket akarták megszólítani, ebbe a képbe pedig nem illett bele a filléres (pontosan párcentes) csemege. Ráadásul a filmnézés élményét sem akarták elrontani a rágcsálás hangjával. Márpedig popcornt enni csendben - lehetetlen küldetés.
Hódít a popcorn
A hangosfilmek elterjedésével azonban tömegek kezdtek járni moziba (1930-ban hetente 90 millió jegyet adtak el), hiszen ekkor már azok is élvezhették a filmeket, akik nem tudtak olvasni - a kevés pénzből gazdálkodó új nézők pedig olcsó rágcsálnivalót kerestek. A mozik végre beengedték a popcornárusokat, amelyek egy zacskó kukoricát 5-10 centért kínáltak (rengeteg pénzt bezsebelve, egy zsák kukorica ugyanis 10 dollárba került, és nagyon sok ideig elég volt).
A popcorn mozis térhódítását mégsem csupán ennek, hanem a gazdasági világválságnak köszönhetjük. A válságot a mozitulajdonosok is megérezték: kevesebb jegyet adtak el, az emiatt hiányzó bevételt pedig azzal próbálták pótolni, hogy saját kézbe vették a popcornárusítást.
Végül a popcorn lett a mozik megmentője: csak azok a filmszínházak élték túl a gazdasági válságot, amelyek pattogatott kukoricát is árusítottak.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.