Öt dolog a magyar himnuszról, amit kevesen tudnak

Ma van a magyar kultúra napja, ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Ennek alkalmából összegyűjtöttünk néhány olyan dolgot a Himnuszról, amit kevesen tudnak.

  • Eduline

Mi volt a himusz a Himnusz előtt?

A katolikusok néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének volt, míg a református magyaroké a Tebenned bíztunk eleitől fogva (vagyis a 90. zsoltár) volt, de népszerű volt a hatóságok által többször betiltott Rákóczi-nóta is. A 19. század elején hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották.

Hol van most a Himnusz?

A Himnusz (pontosabban a Hymnus) 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg először, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. A kéziratot egyébként évtizedek óta az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik.

jelesnapok.oszk.hu

Minek? Jó a régi!

Egy anekdota szerint Rákosi Mátyás kitervelte, hogy Illyés Gyulával új himnuszt írat, és Kodály Zoltánnal megzenésítteti, de végül a dolog nem jött össze. Illyés nem vállalta, Kodály pedig egy születésnapi fogadáson, amikor unszolták, hogy írjon új himnuszt, állítólag csak ennyit mondott: „Minek, jó a régi!”.

Mégsem az eredetit halljuk?

A Himnusz tempóját az 1920-as években, a világháborús vereséget és a trianoni békediktátumot követően lelassították, az 1930-40-es évek híradófelvételein viszont sokkal gyorsabb, indulószerű ritmusban játszották.

A Himnusz megzenésített változatának felvétele 2 és fél perc hosszú volt, ez azonban nem felelt meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Ezért a díjátadókon ma már lerövidített, felgyorsított változatot halljuk. 

Ha külföldre mentek, akkor is veletek lesz

A magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a Himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszik a zenemű kottája.

Négy dolog, amit biztosan nem tudtál Petőfi Sándorról

Pontosabban Petőfi Sándor családjáról. Tudtátok például, hogy Andersen világhírű meséi először Szendrey Júlia fordításában jelentek meg nyomtatásban Magyarországon? Vagy hogy Petőfi halála után Szendrey hozzáment ugyan Horvát Árpád történészhez, de annyira megromlott a kapcsolatuk, hogy külön lakásba költözött? És miért tudunk olyan keveset Petőfi fiáról?

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.