A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Ma van a magyar kultúra napja, ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Ennek alkalmából összegyűjtöttünk néhány olyan dolgot a Himnuszról, amit kevesen tudnak.
Mi volt a himusz a Himnusz előtt?
A katolikusok néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének volt, míg a református magyaroké a Tebenned bíztunk eleitől fogva (vagyis a 90. zsoltár) volt, de népszerű volt a hatóságok által többször betiltott Rákóczi-nóta is. A 19. század elején hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották.
Hol van most a Himnusz?
A Himnusz (pontosabban a Hymnus) 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg először, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. A kéziratot egyébként évtizedek óta az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik.

Minek? Jó a régi!
Egy anekdota szerint Rákosi Mátyás kitervelte, hogy Illyés Gyulával új himnuszt írat, és Kodály Zoltánnal megzenésítteti, de végül a dolog nem jött össze. Illyés nem vállalta, Kodály pedig egy születésnapi fogadáson, amikor unszolták, hogy írjon új himnuszt, állítólag csak ennyit mondott: „Minek, jó a régi!”.
Mégsem az eredetit halljuk?
A Himnusz tempóját az 1920-as években, a világháborús vereséget és a trianoni békediktátumot követően lelassították, az 1930-40-es évek híradófelvételein viszont sokkal gyorsabb, indulószerű ritmusban játszották.
A Himnusz megzenésített változatának felvétele 2 és fél perc hosszú volt, ez azonban nem felelt meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Ezért a díjátadókon ma már lerövidített, felgyorsított változatot halljuk.
Ha külföldre mentek, akkor is veletek lesz
A magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a Himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszik a zenemű kottája.
Négy dolog, amit biztosan nem tudtál Petőfi Sándorról
Pontosabban Petőfi Sándor családjáról. Tudtátok például, hogy Andersen világhírű meséi először Szendrey Júlia fordításában jelentek meg nyomtatásban Magyarországon? Vagy hogy Petőfi halála után Szendrey hozzáment ugyan Horvát Árpád történészhez, de annyira megromlott a kapcsolatuk, hogy külön lakásba költözött? És miért tudunk olyan keveset Petőfi fiáról?
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.