A felnőttek már csaknem egyharmada részt vesz valamilyen iskolarendszerű vagy azon kívüli oktatásban, képzésben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
A 25 és 64 év közötti felnőttek 32,8 százaléka vett részt 2016-ban iskolarendszerű, illetve azon kívüli oktatásban, képzésben, ami 5,6 százalékpontos növekedést jelent ahhoz képest, amit a Központi Statisztikai Hivatal 2011-ben mért. Abban, hogy kik képezték magukat, a legmeghatározóbb az iskolai végzettség volt. Míg a legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzetteknek csak valamivel több mint 17 százaléka, az érettségivel rendelkezőknek már több mint egyharmada, a felsőfokú végzettségűeknek pedig már 55 százaléka tanult felnőttként - írja a Magyar Idők.
A KSH felmérése szerint 2001-ről 2016-ra azoknak a felnőttnek az aránya is 5,3 százalékkal – 30,5 százalékra – nőtt, akik iskolarendszeren kívüli képzésben vettek részt. Ebben a formában főként a 35–44 évesek és a felsőfokú végzettségűek képezték magukat, náluk több mint 50, a középfokú végzettségűeknél 32,2, a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél mindössze 16,6 százalék volt a részvételi arány.
Ezek lesznek a hiányszakmák 2018-ban: itt van a budapesti lista
Nyilvánosságra hozták a 2018/2019-es tanév hiányszakmáinak listáját - nézzük, milyen végzettségű szakemberekből van hiány Budapesten. A 2018/2019-es tanévre vonatkozó listát a Magyar Közlönyben találjátok meg, a 32886. oldaltól (ez a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítések a 2018/2019. tanévben című 5. melléklet).
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
