A felnőttek már csaknem egyharmada részt vesz valamilyen iskolarendszerű vagy azon kívüli oktatásban, képzésben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
A 25 és 64 év közötti felnőttek 32,8 százaléka vett részt 2016-ban iskolarendszerű, illetve azon kívüli oktatásban, képzésben, ami 5,6 százalékpontos növekedést jelent ahhoz képest, amit a Központi Statisztikai Hivatal 2011-ben mért. Abban, hogy kik képezték magukat, a legmeghatározóbb az iskolai végzettség volt. Míg a legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzetteknek csak valamivel több mint 17 százaléka, az érettségivel rendelkezőknek már több mint egyharmada, a felsőfokú végzettségűeknek pedig már 55 százaléka tanult felnőttként - írja a Magyar Idők.
A KSH felmérése szerint 2001-ről 2016-ra azoknak a felnőttnek az aránya is 5,3 százalékkal – 30,5 százalékra – nőtt, akik iskolarendszeren kívüli képzésben vettek részt. Ebben a formában főként a 35–44 évesek és a felsőfokú végzettségűek képezték magukat, náluk több mint 50, a középfokú végzettségűeknél 32,2, a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél mindössze 16,6 százalék volt a részvételi arány.
Ezek lesznek a hiányszakmák 2018-ban: itt van a budapesti lista
Nyilvánosságra hozták a 2018/2019-es tanév hiányszakmáinak listáját - nézzük, milyen végzettségű szakemberekből van hiány Budapesten. A 2018/2019-es tanévre vonatkozó listát a Magyar Közlönyben találjátok meg, a 32886. oldaltól (ez a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítések a 2018/2019. tanévben című 5. melléklet).
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
