A felnőttek már csaknem egyharmada részt vesz valamilyen iskolarendszerű vagy azon kívüli oktatásban, képzésben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
A 25 és 64 év közötti felnőttek 32,8 százaléka vett részt 2016-ban iskolarendszerű, illetve azon kívüli oktatásban, képzésben, ami 5,6 százalékpontos növekedést jelent ahhoz képest, amit a Központi Statisztikai Hivatal 2011-ben mért. Abban, hogy kik képezték magukat, a legmeghatározóbb az iskolai végzettség volt. Míg a legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzetteknek csak valamivel több mint 17 százaléka, az érettségivel rendelkezőknek már több mint egyharmada, a felsőfokú végzettségűeknek pedig már 55 százaléka tanult felnőttként - írja a Magyar Idők.
A KSH felmérése szerint 2001-ről 2016-ra azoknak a felnőttnek az aránya is 5,3 százalékkal – 30,5 százalékra – nőtt, akik iskolarendszeren kívüli képzésben vettek részt. Ebben a formában főként a 35–44 évesek és a felsőfokú végzettségűek képezték magukat, náluk több mint 50, a középfokú végzettségűeknél 32,2, a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél mindössze 16,6 százalék volt a részvételi arány.
Ezek lesznek a hiányszakmák 2018-ban: itt van a budapesti lista
Nyilvánosságra hozták a 2018/2019-es tanév hiányszakmáinak listáját - nézzük, milyen végzettségű szakemberekből van hiány Budapesten. A 2018/2019-es tanévre vonatkozó listát a Magyar Közlönyben találjátok meg, a 32886. oldaltól (ez a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítések a 2018/2019. tanévben című 5. melléklet).
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
