A délkelet-európai országok migrációját kutató SEEMIG-projekt alapján azoknak a magyaroknak a számát, akik 2013-ban mentek távoztak tartósan külföldre, 21 580-ra tették a kutatók az egészségbiztosítási és egyéb nyilvántartások alapján – írta a Világgazdaság.
Ehhez képest nőtt 2014-ben 46 százalékkal, 31 500-ra az emigránsok száma. Maguk a KSH munkatársai is rámutatnak, hogy a hazai nyilvántartási rendszerek alapján összeállított adatok a bejelentések esetleges elmulasztása miatt meglehetősen alulbecsültek. Ezt igazolják, hogy a fogadó országok vándorlási adataiból nyert adatok jóval meghaladják a hazai nyilvántartások adatait. A magyarországi kivándorlás utóbbi években tapasztalható növekedését ezek is alátámasztják. A külföldi munkákról szóló cikkeinket itt találjátok.
A KSH kutatói továbbra is úgy látják, hogy külföldre túlnyomórészt a fiatalabbak mennek: az emigráns magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 77 százaléka pedig még nincs 40 éves. A kivándorlók többsége, 54 százaléka férfi, közel kétharmaduk nőtlen. A legvonzóbb tartózkodási hely a kivándorlók számára még mindig Németország, az Egyesült Királyság, illetve Ausztria.
A Világgazdaságnak nyilatkozott Hárs Ágnes, a Kopint–TÁRKI vezető kutatója, aki elmondta, nincs gazdasági racionalitása annak, hogy belátható időn belül megálljon, vagy akár csak lassuljon a magyarországi munkaerő-migráció.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
