A Nintendo világhírű játékának első verziója már több mint 31 éves, de valószínűleg még senki sem vizsgálta, hogy vajon miért pont balról jobbra halad az olasz vízvezeték-szerelő. Egészen idáig.
A Lancaster Egyetem pszichológus professzora Peter Walker a Perception szaklapban publikált egy tanulmányt arról, miért halad balról jobbra a népszerű játékfigura.
Ebban arról ír, hogy egy tárgy mozgását csak akkor érzékeljük gyorsabbnak, ha jobbra dől, és jobbra halad. Balra dőlésnél ilyet nem érzékel az agyunk. Ez csak a mozgó képekre vonatkozik.
A tanulmány szerint ez nem függ össze azzal, hogy balról jobbra írunk és olvasunk, mert olyan népekre is érvényes a fenti megállapítás, amelyek jobbról balra írnak és olvasnak.
Tehát az agyunkat az evolúció erre programozta. Már csak azt kellene megfejteni, hogy az agy miért szereti jobban a balról jobbra történő mozgást, mint a fordítottat.
(Gizmodo)
Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
