A Nintendo világhírű játékának első verziója már több mint 31 éves, de valószínűleg még senki sem vizsgálta, hogy vajon miért pont balról jobbra halad az olasz vízvezeték-szerelő. Egészen idáig.
A Lancaster Egyetem pszichológus professzora Peter Walker a Perception szaklapban publikált egy tanulmányt arról, miért halad balról jobbra a népszerű játékfigura.
Ebban arról ír, hogy egy tárgy mozgását csak akkor érzékeljük gyorsabbnak, ha jobbra dől, és jobbra halad. Balra dőlésnél ilyet nem érzékel az agyunk. Ez csak a mozgó képekre vonatkozik.
A tanulmány szerint ez nem függ össze azzal, hogy balról jobbra írunk és olvasunk, mert olyan népekre is érvényes a fenti megállapítás, amelyek jobbról balra írnak és olvasnak.
Tehát az agyunkat az evolúció erre programozta. Már csak azt kellene megfejteni, hogy az agy miért szereti jobban a balról jobbra történő mozgást, mint a fordítottat.
(Gizmodo)
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
