A Nintendo világhírű játékának első verziója már több mint 31 éves, de valószínűleg még senki sem vizsgálta, hogy vajon miért pont balról jobbra halad az olasz vízvezeték-szerelő. Egészen idáig.
A Lancaster Egyetem pszichológus professzora Peter Walker a Perception szaklapban publikált egy tanulmányt arról, miért halad balról jobbra a népszerű játékfigura.
Ebban arról ír, hogy egy tárgy mozgását csak akkor érzékeljük gyorsabbnak, ha jobbra dől, és jobbra halad. Balra dőlésnél ilyet nem érzékel az agyunk. Ez csak a mozgó képekre vonatkozik.
A tanulmány szerint ez nem függ össze azzal, hogy balról jobbra írunk és olvasunk, mert olyan népekre is érvényes a fenti megállapítás, amelyek jobbról balra írnak és olvasnak.
Tehát az agyunkat az evolúció erre programozta. Már csak azt kellene megfejteni, hogy az agy miért szereti jobban a balról jobbra történő mozgást, mint a fordítottat.
(Gizmodo)
Miközben sok iskolai könyvtárnak még a kötelező olvasmányok pótlására sincs lehetősége, a könyvtárostanároknak előre összeállított listákról kell válogatniuk és olyan könyvcsomagokat kapnak, amelyekre a diákoknak nincs igényük.
Március 25-én hozta nyilvánosságra a Quacquarelli Symonds (QS) a 2026-os szakterületi egyetemi rangsorát, amely átfogó képet ad a világ felsőoktatásának élvonaláról.
Bár az évismétlés általában bukást jelent, ez az elsősök esetében nem egészen így néz ki.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
Hétfőn kezdődtek az idei országos kompetenciamérések, ám több beszámoló szerint sok probléma nehezítette a kitöltést. Az Oktatási Hivatal lapunknak azt mondta, az informatikai rendszer végig megfelelően működött.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
