Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Nintendo világhírű játékának első verziója már több mint 31 éves, de valószínűleg még senki sem vizsgálta, hogy vajon miért pont balról jobbra halad az olasz vízvezeték-szerelő. Egészen idáig.

A Lancaster Egyetem pszichológus professzora Peter Walker a Perception szaklapban publikált egy tanulmányt arról, miért halad balról jobbra a népszerű játékfigura.
Ebban arról ír, hogy egy tárgy mozgását csak akkor érzékeljük gyorsabbnak, ha jobbra dől, és jobbra halad. Balra dőlésnél ilyet nem érzékel az agyunk. Ez csak a mozgó képekre vonatkozik.
A tanulmány szerint ez nem függ össze azzal, hogy balról jobbra írunk és olvasunk, mert olyan népekre is érvényes a fenti megállapítás, amelyek jobbról balra írnak és olvasnak.
Tehát az agyunkat az evolúció erre programozta. Már csak azt kellene megfejteni, hogy az agy miért szereti jobban a balról jobbra történő mozgást, mint a fordítottat.
(Gizmodo)
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.