Ilyen fiatal író még soha nem kapta meg a Francia Akadémia díját

Joël Dicker, egy 27 éves svájci szerző kapta meg csütörtökön a Francia Akadémia regénynagydíját a La Vérité sur...

  • MTI

Joël Dicker, egy 27 éves svájci szerző kapta meg csütörtökön a Francia Akadémia regénynagydíját a La Vérité sur l'Affaire Harry Quebert (Az igazság a Harry Quebert-ügyről) című regényéért, amely a Fallois kiadó gondozásában jelent meg.

A francia nyelven publikáló Joël Dicker 1985. június 16-án született Genfben francia-orosz családban. 2010-ben szerzett diplomát a genfi egyetem jogi karán. Első regénye 2009-ben jelent meg Les derniers jours de nos peres (Apáink utolsó napjai) címmel.

A minden idők egyik legfiatalabb francia irodalmi díjasának második regénye egy 670 oldalas roman noir, azaz bűnügyi regény, de egyben elmélkedés a kortárs amerikai társadalomról, irodalomról, igazságszolgáltatásról és a média helyzetéről. A mű az egyik nagy esélyese az Interallié-elismerésnek és a legjelentősebb irodalmi díjnak, a Goncourt-nak is.

Az egy hónappal ezelőtt megjelent és eddig 35 ezer példányban elkelt regény kiadási jogát már számos külföldi kiadó megvásárolta a világ egyik legjelentősebb irodalmi találkozóján, a frankfurti könyvvásáron.

"Hihetetlen ez a díj, ez minden író álma. Most már talán egy kicsit írónak érzem magam, de még sokat kell bizonyítanom" - mondta a genfi fiatalember a párizsi díjátadáson. Elárulta, hogy két év alatt harminc változatát írta meg a műnek, mielőtt a végleges példányt elküldte a kiadójának.

Joël Dicker internetes oldalán közzétett felvételén elmondta, hogy régóta szeretett volna írni egy igazi nagyszabású amerikai történetet. Jól ismeri az Egyesült Államokat, ugyanis gyerekként minden nyarat ott töltött szülei nyaralójában. "Amerika inspirál. Nagyon sok időt töltöttem ott, beutaztam az országot, sokat gondolkodtam róla, sokat álmodoztam. Ahhoz a generációhoz tartozom amelyiket, anélkül hogy igazán tudatában lenne, meghatároznak a szeptember 11-i terrorcselekmények. Nem maga a támadás, hanem annak következményei. A világ annyira összezavarodott, és ezt csak most érzékeljük. A tornyok leomlottak, az amerikaiak háborúzni indultak és a világ stratégiai pontjai megváltoztak" - fogalmaz videójában a fiatal szerző.

A La Vérité sur l'Affaire Harry Quebert 2008-ban, Barack Obama elnökké választásának évében kezdődik. Főhőse Marcus Goldman, egy sikeres amerikai szerző, aki inspirációhiányban szenved, miközben kiadója egyre inkább sürgeti az új regénye megírására. Eközben Marcus egykori tanárát és barátját, a szintén író Harry Quebert-et azzal vádolják meg, hogy harminc évvel korábban megölt egy fiatal lányt, Nolát. A 15 éves kamasz holttestét Quebert kertjében találják meg.

Marcus meg van győződve mentora ártatlanságáról és mindent félredobva nyomozni kezd a gyilkossági ügyben, hogy segítsen barátjának. Marcus azonban egyre inkább kételkedni kezd, amikor kiderül, hogy tanárának harmincévesen nemcsak viszonya volt Nolával, hanem ő volt "élete szerelme". Quebert ártatlanságának bizonyítására azonban Marcus folytatja az 1975-ben történt rejtélyes haláleset feltárását, miközben irodalmi karrierje megmentése érdekében egy igazi bestsellert is ír.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.