1902-ben egy hódmezővásárhelyi fotós örökítette meg a még élő egykori 48-as honvédeket.
A Kolozsvári Országos Történeti Ereklye-Múzeum 1902-ben, Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján kiállítást akart rendezni azon egykori honvédek portréiból, akik még éltek.
Ennek érdekében pályázatot írtak ki, amire Plohn József jelentkezett, és több mint 150 egykori 48-asról készített fotót.
Jelenleg a Néprejzi Múzeum őrzi a ritka képeket, egy válogatást pedig a Mai Manó Ház blogján láthattok.
Szintén a blogon láthatjátok a Kossuth Lajosról fennmaradt dagerrotípiát 1852-ből. Apropó Kossuth! A magyar politikusról fennmaradt egy recsegős, de mégis érthető hangfelvétel 1890-ből, amikor Torinóban az aradi vértanúk emlékére állított emlékműnél mondott avatóbeszédet.
„Kétszer annyian jelentkeztek a Pannóniára, mint az Erasmusra az utolsó évében” – hangzik el rendszeresen a kormányzati kommunikációban, többek között Hankó Balázs részéről is. A mondat jól cseng, de nem igaz.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
77,72 vagy éppenséggel 100 pont - ennyi pontot kellett legalább elérniük a szóbelihez azoknak a hatodikosoknak, akik az alábbi top100-as budapesti elitgimnáziumok valamelyikébe szeretnének bekerülni.
Az ideiglenes lista hatvanadik helyéről is be lehet jutni egy 28 fős osztályba. Mutatjuk, hogyan.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint a közoktatás működésére vonatkozó állami felmérések adatai közérdekűek, ezért a hozzáférést nem lehet korlátozni.
Azok a hatodikosok, akik a központi írásbelin legalább 86 pontot értek el, azok mentesülnek a szóbeli alól az Apáczaiban 2026-ban.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
